Ugrás a navigációra

Debrecen, Képzőművészet

Feliratkozás Debrecen, Képzőművészet hírcsatorna csatornájára
Debrecen és Hajdú-Bihar megye hírei - Dehir.hu
Frissítve: 40 perc 52 másodperc

Zarándokházba került a látványos debreceni gyűjtemény – fotókkal

2017, július 23 - 11:01

Komiszár János neve hallatán mindenkinek a festészet jut először eszébe, emellett sokan még oktatóként, könyvek szerzőjeként, sőt rádiós műsorvezetőként is ismerik. Azt azonban már jóval kevesebben tudják róla, hogy műgyűjtéssel is foglalkozik. Erről a kevésbé ismert oldaláról mutatjuk be a Csokonai-díjas festőművészt, akivel a műtermében, képek között beszélgettünk képekről.

Komiszár János

Dehir.hu: Hogyan alakult ki a műgyűjtés iránti szenvedélye?

Komiszár János: Gyermekkoromban szalvétát, bélyeget, képeslapot és gyufacímkét gyűjtöttem, a festmények, grafikák, szobrok, fotók gyűjtése pedig körülbelül a ’90-es évek óta tartó hobbim. A beszerzés módját három csoportra tudnám osztani: kapott, cserélt, valamint vásárolt alkotásaim vannak. Festőtársak ajándékoztak nekem képeket azért, amiért megrendeztem a kiállításaikat, vagy meghívtam őket a rádióműsoromba. Mindig nagyon örültem ezeknek az ajándékoknak, sohasem utasítottam vissza őket, megtiszteltetésnek tartom, hogy gondoltak rám. Nagyon gyakran jártam alkotótáborokba, és az egyik ilyen alkalommal vetődött fel az az ötlet, hogy cserélhetnénk egymás között képeket. Sikeresen beindult ez a folyamat, s mind a mai napig tart. A harmadik lehetőség pedig természetesen a vásárlás. Mára már megközelítőleg háromszáz műalkotást gyűjtöttem össze

Dehir.hu: Hol lehet elhelyezni egy ekkora gyűjteményt?

Komiszár János: Debrecenben élek, és nagyon szeretem ezt a várost, ettől jobban már csak a szülővárosomhoz, Máriapócshoz kötődöm. Ha Pócsra megyek, itthonról megyek haza. A képtár anyagát több helyre vihettem volna, nagyon sokan kérték is. Számomra azonban egyértelmű volt, hogy hová kerül. Örömmel fogadtam el Kapin István, akkori kegyhelyigazgató atya – akit azóta már áthelyeztek Debrecenbe – felajánlását, hogy az Emmánuel Zarándokközpontban állítsuk ki a gyűjteményemet

Dehir.hu: Mit érdemes tudni erről a kiállításról?

Komiszár János: A központ emeletén két termet rendeztünk be a közel háromszáz alkotásnak. A képeket diszkont módon, egymás fölé, alá, mellé helyeztük el, teljesen eltérően attól, amelyet a galérialátogatók megszokhattak. Hollandiában láttam ezt a módszert, és nagyon megtetszett az, ahogyan felöltözteti a termet a sok alkotás. Természetesen ezáltal gyengíthetik vagy erősíthetik is egymást a művek, én az utóbbiban reménykedem. A képtárban nagyon sok könyvet és prospektust is hagytam, és szeretném, ha a látogatók megbecsülnék ezeket. Komoly értékekről van szó, ugyanis a már elhunyt művészek nekem dedikálták. Ha eltűnne bármelyik is, már nem lehet pótolni.

Dehir.hu: A gyűjtemény egésze található Máriapócson, vagy esetleg Debrecenben is vannak alkotások?

Komiszár János: Folyamatosan gyűjtök, így néhány kép megtalálható a műtermemben. Ezeket még nem volt alkalmam Máriapócsra vinni. Debrecenben nem tervezek hasonló kiállítást nyitni, a cívisvárosban inkább a saját alkotásaimra koncentrálok.

Dehir.hu: Melyek azok a főbb szempontok, amelyek mentén kiválaszt egy-egy műalkotást?

Komiszár János: A tetszik, az érték, illetve a személyes kapcsolat a három fő tényező. Fontos, hogy tetsszen nekem, és az értékítéletemnek megfelelő legyen az alkotás. Az pedig külön öröm számomra, ha személyesen, mint embert is ismerem vagy ismertem a készítőjét, nem csupán mint művészt.

Dehir.hu: Kiknek a munkáit emeli be a gyűjteményébe?

Komiszár János: Alapvető szempont, hogy ismerjem magát az alkotót, vagy a munkásságát. Kortárs festők alkotásait gyűjtöm, sokan azonban már nem élnek közülük. A legeslegnagyobb név Holló László, akinek 19 grafikája van kiállítva külön grafikai teremben. Nagyon sok jó festőnek, grafikusnak megtalálható itt képe, többek között olyan debrecenieknek, vagy a cívisvároshoz kötődőeknek, mint Bényi Árpád, Burai István, Égerházi Imre, Félegyházi László, Menyhárt József, Senyei-Oláh István vagy Tar Zoltán. Ez a lista azonban korántsem teljes, számos kiváló képzőművész munkája megtalálható még a gyűjteményben.

Dehir.hu: A festmények mellett milyen egyéb művészeti alkotások találhatóak a gyűjteményben?

Komiszár János: Terveztem szobrokat is kiállítani, ez azonban meghiúsult, mivel a két terem nem csupán képtári funkciót lát el, hanem előadások, esküvők helyszíne is. Örülök ennek, mert így több emberhez eljut, azonban a szobrok áthelyezése sok körülménnyel járna.

Galéria megnyitása (9 kép )

Dehir.hu: Melyik darabok állnak a legközelebb áll a szívéhez?

Komiszár János: Holló László grafikáiért rajongok, Walter Gábornak van két festménye, amelyeket nagyon szeretek, Csongrádi Mártának a máriapócsi bazilika hátsó oltáráról készült fotója, vagy Monostori Viktóriának a tűzzománca is a kedvenceim közé tartozik. Sokáig sorolhatnám, ugyanis képtelen vagyok egyet kiemelni. Mindegyik alkotás a szívemhez nőtt.

Dehir.hu: Kiket szeretne megcélozni a kiállítással?

Komiszár János: Nagyon örülnék neki, hogy ha sokan megnéznék. Egy zarándokházban kapott helyet, így természetes, hogy a Máriapócsra érkezők nézzék meg. Szeretném felhívni az emberek figyelmét az ott található képtárra, hogy a hit és a szellemiség mellett kultúrával is feltöltődjenek a kegyhelyen. A legfőbb célom pedig az, hogy minél több gyerekhez és fiatalhoz eljussanak ezek a képzőművészeti alkotások. A legjobb az lenne, ha egy szakember mutatná be az érdeklődőknek az alkotásokat, ez azonban sajnos nem valósult meg.

Dehir.hu: Hogyan értékeli a mai műgyűjtők helyzetét hazánkban?

Komiszár János: Nagyon magas árakon kelnek el képek az aukciókon, bizonyos festők alkotásai divatosak lettek. Ugyanazon festők művei pár éve még 10 ezer forintot értek, ma pedig már 10 milliós összegről is beszélhetünk. Ha régen valaki befektetett ebbe, nagyon jó üzletet csinálhat a mai világban. Érdemes festményeket vásárolni, mert – gondolva a családra – később a többszöröséért is tovább adhatjuk. Ismerek olyan gyűjtőt is, aki a világ összes kincséért sem válna meg bizonyos alkotásaitól. Egy biztos, sírba nem lehet vinni a képeket.

Dehir.hu: Vált már meg a gyűjtemény valamelyik darabjától?

Komiszár János: Én is azok közé tartozom, akik nem szívesen adják el a képeket. Amikor Máriapócson felhelyeztük a képtár anyagát, három képet is meg szerettek volna venni. Anyagilag megérte volna, és lehet, hogy nem gyengült volna a képtár anyaga sem, mégsem váltam meg tőlük. Nem bántam meg, mert a pénz azóta már elfogyott volna, a kép viszont ott van, és a kép nem kér enni.

Kategóriák: Kultúra, Debrecen

Elhunyt Makoldi Sándor

2017, július 22 - 23:07

Szombaton este érkezett a hír: elhunyt Makoldi Sándor. Bő egy hónappal ezelőtt még arról adtunk, hírt, hogy Nagyváradon nyílt kiállítása a festőnek, akit barátai, tisztelői gyakran úgy emlegettek: Makoldi Mester. A váradi tárlatot kollégánk, Vojtkó Ferenc, a Debrecen Televízió szerkesztő-riportere nyitotta meg. Akkor nem gondoltuk, hogy a következő cikkünk vele kapcsolatban milyen szomorú lesz.

Makoldi Sándor

Különleges, nagy formátumú egyéniség volt Makoldi Sándor. Kitűnő festőként, generációkat az élet, meg a művészet útjára bocsátó tanárként, valamint szervesen gondolkodó néprajztudósként is emlegethettük.

Makoldi Sándor 1945-ben – a háború küzdelmes időszakában – Bajorországban született ugyan, de mégis Debrecenhez kötődik az élete. Első, bemutatkozó kiállítását 1972-ben betiltották a cívisvárosban. Aztán 1974-től a Debreceni Tanítóképző Főiskola tanára lett, s onnan is vonult nyugdíjba. Az alkotó megkerülhetetlen egyénisége a debreceni festészetnek – írtuk róla.

Amikor 70 éves jubileumi tárlatára készült, barátai így tisztelegtek előtte. Nagyobb lélegzetű interjút két éve készítettünk vele: azt itt találják.

Makoldi Sándor 2015-ben Pro Urbe díjat kapott.

Augusztus 6-án lett volna 72 éves.

Kategóriák: Kultúra, Debrecen

Japán és lengyel művész is érkezett a nánási alkotótáborba

2017, július 21 - 10:07

A hajdúnánási művésztelep mára Hajdúnánás életében egy igazi kulturális színfolt lett, hiszen 2006 óta mind a hajdúnánási, mind a külföldi képzőművészek számára lehetőséget teremt önkifejezésük megvalósítására.

Az idei esztendőben is számos festőművész, szobrász, grafikus, tűzzománcos és fotóművész együtt, közös helyszínen, közös gondolatokon keresztül teremti meg azokat az alkotásokat, melyeken a város értékeit, kincseit jelenítik meg. Ez évben érkeztek alkotók a távoli Japánból, Lengyelországból, mindemellett szép számmal hazai és helyi művészek is, melynek ezúttal is az Aranyszalma Alkotóház és Népművészeti Galéria ad otthont.

Az alkotótábor hetében bepillantást nyerhetünk a művészek szabadtéri alkotótevékenységébe, tanúi lehetünk az együtt alkotás örömének. Olyan örökérvényű képek, festmények, rajzok, képzőművészeti alkotások születnek, amelyekre méltán lehetünk büszkék, hiszen rohanó világunkban nehezen vesszük észre azokat az apró csodákat, amelyek a természetben és közvetlen környezetünkben egyaránt megtalálhatóak – mondta Buczkó József néprajzkutató, a július 20-i nyitó kiállításon.

Kategóriák: Kultúra, Debrecen

Minden napra jut egy jó program a b24 Galériában

2017, július 18 - 11:30

Nyitott programok várják a debrecenieket a b24 Galériában és udvarán kedd délutántól.

Mit jelent a dizájn gondolkodás, és mit jelenthet ma dizájnernek lenni? Mire jó az öndizájn, és vajon honnan ered a szerepe? Hogyan kapcsolódik mindez a kortárs művészethez? A Debreceni Nemzetközi Művésztelep ebben az évben – július 17-től 28-ig – elsősorban a tervezett alkotás, a megtervezés és megfontolás kérdéskörével foglalkozik.

A 21. században a dizájn kétségkívül az egyik legexpanzívabb iparág: progresszív, optimista, problémaorientált, miközben fiatalok tömegeit képes az oktatásba csábítani, valós megélhetést is ígérve számukra. Akárcsak a kortárs művészet, a dizájn is meghatározó jelleggel foglalkozik az emberiség, többek között a társadalom és környezet kérdéseivel, ám sikeres stratégiája ellenére is úgy tűnik, rászorul az autonóm művészet vagy egyéb interdiszciplináris területek „ösztönző segítségére”. Az idei Debreceni Nemzetközi Művésztelep (DNM) az alkotó- és kutatómunka mellett számos nyitott előadásra, beszélgetésre és programra várja az érdeklődőket, a hazai és nemzetközi szcénában egyaránt ismert és elismert művészek és előadók részvételével.

A DNM2017 művészeti vezetői: Csontó Lajos és Süli-Zakar Szabolcs képzőművészek, Horányi Attila művészettörténész, esztéta. Résztvevő művészek, előadók: Antal Balázs, Balla Dóra, Fábián Gábor, Fajcsák Dénes, Lakner Antal, Major Lajos, Martinkó József, Szabó Ádám, Szabó Károly, Szentpéteri Márton, Váczi Lilla

Július 18., kedd, 17 óra
Miért dizájn?

20. századi teroetikusok szerint mindannyian dizájnerek vagyunk, sőt, egyenesen arra kárhoztattunk, hogy saját magunk dizájnerei (is) legyünk. Mit jelent ma dizájnernek lenni, hogyan keveredik a dizájner és a művész szerepe, s ha esetleg választani kellene, győzhet-e bármelyik is? Minderről Horányi Attila művészettörténész, esztéta; Szentpéteri Márton, a MOME egyetemi oktatója és Martinkó József, az Octogon főszerkesztője beszél a b24 Galériában.

20.30: szabadtéri vetítés a b24 Galéria udvarán a tűzfalon. Válogatás a MOME és az EKE tervezőgrafikai és animációs filmjeiből

21.30: Cipőfűzők. Dokumentumfilm a magyar könnyűipar múltjáról és jelenéről, a Tisza cipőről mint márkáról és annak megjelenéséről.

Július 19. 18 óra
Aektivátorok a Velencei Építészeti Biennálén

Közösség, hulladék, újrahasznosítás és fenntarthatóság – a 2016-os velencei biennálé győztes magyar pavilonjának kulcstémái, esztétikai és művészeti szempontokkal kiegészítve.
Fajcsák Dénes és Fábián Gábor (Eger) építészek vetítéssel egybekötött előadása a 2016-os velencei biennálé győztes magyar pavilonjáról és az Arkt Csoport tevékenységéről

Július 20. 18 óra
Tervezett alkotás. Balla Dóra grafikusművész és Major Lajos tervezőgrafikus vetítéssel egybekötött előadása

Július 21. 18 óra
Tervezett alkotás újra. Lakner Antal és Szabó Ádám képzőművészek előadása

Július 25. 18 óra
Rend és szimmetriák a természetben.

Hunyadi Mátyás fizikus, az MTA Atommagkutató Intézete tudományos főmunkatársának előadása
19 óra: Építészet és dizájn. Beszélgetés Kovács Péter (DLA) Ybl-díjas építésszel, a Debreceni Egyetem docensével

Július 26. 18 óra
Tervezett alkotás 3. Csontó Lajos és Süli-Zakar Szabolcs képzőművészek előadása

Július 27. 18 óra
Tervezett alkotás 4. Szabó Károly és Váczi Lilla képzőművészek előadása (a helyszín ezen a napon a Modem)

Július 28. 18 óra
Uborkaszezon. Antal Balázs kiállításának megnyitója a b24 Galériában.

Kategóriák: Kultúra, Debrecen

Vonzó tájakon kalandozhatunk a borozó falai között

2017, július 13 - 15:24

Az Egri Borozó Borbarát Galériában július 14-én, pénteken 17 órától vehetünk részt Huba Mihály kiállításán. A tárlatot megnyitja Kerékgyártó Kálmán költő. Az eseményen gitáron közreműködik Huba Mihály. Bocsánat el felejtettem írni a kiállítás címe Tájak Vonzásában. A festmények Bajcsy-Zsilinszky utca 2. szám alatt tekinthetők meg.

Huba Mihály festményének részlete

Huba Mihály autodidakta módon ismerkedett meg a festészettel harmincadik születésnapja után, egy Aba-Novák Vilmos egyik kiállítása hatására. Az alkotó elmondása szerint ritkán fest, és nem is tartja magát kifejezetten festőnek. Huba Mihály inspirálói között említi Makai Gyulát, legszívesebben a természetben ragad ecsetet, kedvenc témái pedig a vidék és a sokszínű tájak.

Kategóriák: Kultúra, Debrecen

Lerántják a leplet a Golgotáról a Déri Múzeumban

2017, július 13 - 08:49

Nem takarja lepel ezentúl a Déri Múzeumban Munkácsy Mihály trilógiájának Golgota című festményét, írja cikkében az Index.hu. Pákh Imre, a kép tulajdonosa a lapnak azt mondta, a Kúria döntésének tudatában levetette a leplet és egyelőre nincs is szándékában visszatenni, mivel jelen állás szerint igazat vagy részben igazat adott neki a bíróság.

Sokan fotózták és csodálták meg a festményt

Az Egyesült Államokban élő műgyűjtő üzletember tulajdonában van Munkácsy Mihály trilógiájának Golgota című darabja, míg a két másik kép az államé. Pákh Imre azért vette meg a Golgotát az előző tulajdonostól, mert az tényleg el akarta adni egy amerikai gyűjtőnek, a vétellel ezt gátolta meg.

A képet ezután Pákhtól meg akarta venni a magyar állam. Az állam hatmillió dollárt, átszámítva több mint 1,6 milliárd forintot ajánlott a trilógia még magánkézben lévő darabjáért. Pákh Imre azonban kilencmillió dollár alatt nem volt hajlandó megválni az értékes festménytől. A patthelyzetben a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ elrendelte a Pákh Imre tulajdonában lévő festmény védetté nyilvánítását, így a képet a hatályos jogszabályok alapján nem lehet kivinni az országból. Pákh Imre minden lehetséges jogi fórumon megtámadta a védetté nyilvánítást.

A vita hatására lepellel takartatta el a képet, így az ugyan a debreceni múzeumban volt, de nem lehetett látni. A Múzeumok Éjszakáján vették csak le róla a leplet.

A Kúria kedden kihirdetett döntésében hatályon kívül helyezte a Munkácsy-kép védetté nyilvánításáról szóló per jogerős ítéletét, és döntésében új eljárás lefolytatására kötelezte az elsőfokú bíróságot.

Pákh Imre azt mondta: nincs szándékában eladni a trilógia egyetlen magántulajdonban lévő képét, de ez nem jelenti azt, hogy egy hónap múlva nem fog valaki jelentkezni. Pákh azt mondta: a Golgota egy különleges kép, amely vonzza a gazdag gyűjtőket, ha elhagyja Debrecent és ki van állítva például Budapesten vagy Bécsben. A potenciális vevők azonnal tesznek egy ajánlatot, amint meglátják a saját szemükkel.

Pákh azt is mondta: a kép állami tulajdonba vételén korábban munkálkodó Magyar Nemzeti Bank Értéktár programjával jelenleg nincs semmilyen kapcsolata, de ez nem jelenti azt, hogy a magyar állam más szervével nem tárgyal a kép jövőbeni sorsáról.

Kategóriák: Kultúra, Debrecen

Burai Istvánra emlékeztek az új debreceni kiállításon

2017, július 13 - 08:24

Kettős kiállítás-megnyitót tartottak szerdán késő délután a Kölcsey Központban. A közelmúltban elhunyt festő- és grafikusművész, Burai István, valamint Szabó László szobrászművész alkotásait is láthatják az érdeklődők a …maradtam Szabó László című tárlaton.

Képek a kiállításról

Burai István munkásságát Vitéz Ferenc, a Református Hittudományi egyetem docense idézte fel. Az alkotó műveit a Bényi Árpád teremben állították ki. Van köztük olyan is, amit röviddel halála előtt készített. Személyes tárgyai közül a kalapja és táskája is a kiállítási darabok közzé került.

A tárlaton a 100 éve Debrecenben született Szabó László szobrai is láthatók. Az alkotásokat augusztus 7-ig ingyen lehet megtekinteni a Kölcsey Központban.

Kategóriák: Kultúra, Debrecen

Van mit nézni Debrecenben ezen a nyáron is

2017, július 8 - 10:06

A felhozatal igen gazdag ezen a nyáron is a cívisvárosban: sokféle tárlat kínál látnivalót azoknak, akiket vonz a képzőművészet világa.

Nagy felbontás (Fotó: Czeglédi Zsolt/MTI)

NAGY FELBONTÁS. Minden eddiginél jelentősebb grafikai válogatás látható a Modemben: 54 művész csaknem 100 alkotása a világ minden részéről. Kiemelkedő teljesítmények, élvonalbeli résztvevők, díjazott munkák ízlésesen tálalva. A Krakkói Nemzetközi Grafikai Triennálé fél évszázada című tárlat művei közt megtaláljuk a világhírű Antoni Tàpies munkáit is. A kiállítás július 16-áig látogatható.

VIZSGAREMEKEK. A Kós Károly Művészeti Szakközépiskola kiállítása a Kölcsey Központban július 24-ig látható.

A DEBRECENI AJTÓK címmel nyílik fotókiállítás Szabó Magda születésének 100. évfordulója alkalmából a Kölcsey Központban. A tárlaton Baloghné dr. Kovács Matild, Gál András, Gáti György, Hupján Attila, Kocsis István Tamás, Kozák Albert, Milos József, Rékasi Attila, Süli István és Szilágyi Lenke alkotásai láthatók. A kiállítás július 14. és augusztus 7. között ingyenesen látható.

MAKSAI JÁNOS kiállítását június 22. és augusztus 29. között láthatjuk a DAB Székházban, hétfőtől csütörtökig 8-tól 16, pénteken 14 óráig. Augusztus 29-én 16.30-tól rendhagyó kiállítás záró lesz.

MEGRAJZOLT ERÓSZ. A 20. századi rajzművészet erotikaábrázolására koncentráló kiállítás nyílt a Modem 2. emeletén június 24-én. A tárlat július 30-áig látható.

KIPAKOLÁS. A Debreceni Egyetem Építészmérnöki Karának kiállítása június 6. és július 15. között látható a Batthyány utcai b24 Galériában.

Újgenerációs lengyel tárlat nyílt a Modemben

XY. Újgenerációs lengyel-magyar festészeti tárlat nyílt a Modemben.

MŰHELYTITKOK. A 8. Debreceni Új Fotóműhely kiállítása az Újkerti Fiókkönyvtárban látható.

YAN YERESKO kortárs festőművész kiállítása a Hal Köz Galériában július 22-ig látható.

RETROFOTÓ kiállítás az Aquaticum Termálfürdőben. Látható: augusztus 31-ig.

SZŰCS GÁBOR (Somorja, Szlovákia) festőművész munkáiból nyílt egyéni tárlat a Debreceni Művelődési Központ Belvárosi Galériájában (Kossuth u. 1.). A művész a DMK Fresh Art 8 pályázatának díjazottja. Alkotásai július 21-éig tekinthetők meg hétköznapokon 10 és 18 óra között.

ALKOTÓ NYUGDÍJASOK munkáiból nyílt tárlat a Belvárosi Közösségi Házban június 26-án. (Június 7-ig látogatható.)

…MARADTAM SZABÓ LÁSZLÓ. A 100 éve Debrecenben született, kalandos életű szobrászművész kiállítása a Kölcsey Központban július 11-től augusztus 7-ig látható.

BURAI ISTVÁN, a nemrég elhunyt, 1951-ben született alkotó emlékét idézi az ugyanitt, a Kölcseyben látható tárlat.

KIÁLLÍTÁS nyílt a XXV. Országos Képzőművészeti Alkotótábor anyagából a VOKE Egyetértés Művelődési Központban július 1. és szeptember 1. között.

Maksai János képének részlete

FÁK, SZÍVEK, RÓZSAKERT. AZ 1980-as születésű Őry Annamária tárlata július 14. és augusztus 12. között látható a Sesztina Galériában.

UBORKASZEZON. Antal Balázs kiállítása a b24 Galériában július 20-tól augusztus 26-ig látható.

B24. Debreceni Nemzetközi Művésztelep a b24 Galériában július 22. és a augusztus 2. között.

PASZTELLES IMPRESSZIÓK. Az Országos Pasztellfestők Egyesületének kiállítása július 23-ig várja a közönséget a Józsai Közösségi Házban.

Őry Annamária képének részlete

ÉVADZÁRÓ. A Festőtanoda Képzőművészeti Szakkör és a Medgyessy Ferenc Képzőművészeti Kör és Szabadiskola évadzáró kiállítását az Újkerti Közösségi Házban július 28-ig láthatjuk.

70 ÉVES a Medgyessy Ferenc Képzőművészeti Kör. A jubileumi tárlat augusztus 2-án, 17 órakor nyílik a DMK Belvárosi Galériájában (Kossuth u. 1.). Az alkotások augusztus 29-éig tekinthetők meg hétköznapokon 10 és 18 óra között.

Kategóriák: Kultúra, Debrecen

Ajtót nyit egy másik világba az új debreceni tárlat

2017, július 7 - 09:09

Szabó Magda írónő születésének centenáriuma hívta életre az EKF Debrecen 2023 Programiroda és Debrecen önkormányzata által meghirdetett, „A debreceni ajtók” című fotópályázatot. A pályázat meghatározó műveiből nagy sikerű kiállítás nyílt nemrég a Római Magyar Akadémián.

A debreceni ajtók

A Seres Géza és Varga Tamás fotóművészek által zsűrizett kiállítási anyag alkotásai Szabó Magda drámai sűrítettségű narratíváihoz hasonlóan önálló teret hoznak létre a néző számára, ajtót nyitnak egy másik világba.
„A végeredmény egy olyan átütő erejű kiállítási anyag lett, mely szorosabb rokonságot mutat Szabó Magda életművével, mint azt reméltük. A sikert látva felmerült bennünk bennünk egy hagyományteremtő pályázat elindításának gondolata is” – hangsúlyozta a kiállítás apropóján Porkoláb Gyöngyi, az EKF Debrecen 2023 Programiroda operatív igazgatója.

A tárlat anyaga hamarosan a Kölcsey Központban is látható lesz: a megnyitót és a pályázat díjátadóját július 14-én, pénteken 17 órától tartják a Kölcseyben. Az eseményen közreműködik a Kodály Filharmónia kamaraegyüttese.

Az augusztus 7-ig ingyenesen látogatható kiállításon Baloghné dr. Kovács Matild, Gál András, Gáti György, Hupján Attila, Kocsis István Tamás, Kozák Albert, Milos József, Rékasi Attila, Süli István és Szilágyi Lenke alkotásai láthatók

Kategóriák: Kultúra, Debrecen

Fák, szívek, rózsakert: Debrecenbe készül a festőnő

2017, július 7 - 08:34

Újabb tárlatra invitálja a közönséget Majoros László: ezúttal Őry Annamária tárlatának megnyitójára készül a Sesztina Galéria.

Őry Annamária képének részlete

Mint a Facebook eseményen olvashattuk: „Őry Annamária fáinak mintha személyiségük lenne. Festészete része annak a történetnek, amelyben a művészet minden cselekedete a felkelés romantikájaként jelentkezik, amely újra felfedezi az átélt dolgok szubjektivitását. Noha alapvetően az egyes technikákban rejlő lehetőségek foglalkoztatják, ezeket vizsgálja, mindeközben egy-egy témakört, illetve műfajt úgy jár körül, hogy a technika többnyire összekapcsolódik nála egy számára adekvát tematikai, gondolati szállal. Ennek eredményeként a festészeti problematika tanulmányozása, kifejtése közben egy-egy témát is feldolgozó sorozatok születnek.” Ezekből érkezik válogatása Debrecenbe.

A Fák, szívek, rózsakert című tárlatot július 14-én 18 órakor Szabó Károly képzőművész nyitja meg Sesztina Galériába. Az eseményen közreműködik: az MJ5 Small Open Galery Form. A térlat augusztus 12-ig látható.

Kategóriák: Kultúra, Debrecen

Ismert rockzenész és művészeti vezető is tart tárlatvezetést a Modemben

2017, július 6 - 09:15

Újabb izgalmas tárlatvezetéseken vehetünk részt a Modemben ebben a hónapban. Július 7-én, pénteken 18 órától Lázár Domokos kalauzolja körbe az érdeklődőket az XY című kiállításon. Lázár Domokos énekes, gitáros, dalszerző, az Esti Kornél és a Pegazusok Nem Léteznek zenekar tagjaként is ismert. A lengyel–magyar festészet című kiállításon az Y-generációs festészetet, illetve annak tematikus csomópontjait e korcsoport tagjaként hitelesen, személyes tapasztalatokra építve közelíti meg a fiatal művész, miközben egy-egy zenei asszociációjának is teret enged. Lázár Domokos PhD-hallgatóként tudományos tevékenységet is végez, kutatási területéhez tartoznak az antidiszkrimináció és az esélyegyenlőség jogi és szociológiai aspektusai. Ebből sejthető, hogy a kortárs vizuális formanyelvek, képileg megfogalmazott problematikák mögé látva társadalmi összefüggések is szóba kerülnek majd tárlatvezetésén.

Az egyik esemény meghívója

Régi álom vált valóra a Krakkói Nemzetközi Grafikai Triennálé 50 éves történetének legjobb, díjazott munkáiból válogató kiállítással. A Nagy felbontás című tárlaton minden eddiginél jelentősebb grafikai anyag látható a Modemben a világ minden részéről, Brazíliától kezdve Nagy-Britannián át Lengyelországig. A zárás előtt egy héttel – július 9-én, vasárnap 16 órától – Géczi János József Attila-díjas író, költő, képzőművész, a Pannon Egyetem MFTK Filozófia, Történettudomány és Antropológia Intézetének vezetője tart tárlatvezetést a Modem 3. emeleti kiállításán.

Az akt és a testi szerelem ábrázolása áll annak a kiállításnak a középpontjában, amely az Antal–Lusztig-gyűjtemény és a Déri Múzeum Medgyessy Ferenc-gyűjteményének rajzaiból, grafikáiból mutat be válogatást a Modem 2. emeletén. A Megrajzolt Érosz című (18 éven felülieknek szóló) kiállításon a Múzeumok Éjszakáján már több „női” tárlatvezetésen is részt vehettek a látogatók. Ezúttal Gemza Péter, a Csokonai Színház művészeti vezetője kalauzolja végig az érdeklődőket az érzéki-erotikus munkák között: július 11-én 18 órától a Modemben.

Kategóriák: Kultúra, Debrecen

A francia galériák is felfedezték a debreceni festőt – fotókkal

2017, július 2 - 10:03

Uzonyi Ferenc műterme egy különleges hangulatú, rózsákkal teli debreceni kert közepén áll. Becsengetek, kijön festékes pólóban és nadrágban, kinyitja a kaput, mosolyog. Különös ember ez a festő. Sokfelé találkozhatunk vele a városban, s nemcsak tárlatok megnyitóin: szereti a színházat, a filmek és a zene világát is. Azok sorába tartozik, a kevesek közé, akik meg tudnak élni pusztán a művészetből. Mégsincs akkora arca, ami árnyékot vetne rá, bár tudja, vannak a szakmában, akiknek a szemében ez megbocsáthatatlan bűn.

Uzonyi Ferenc

De ez régen is így volt. Felidézi, hogy amikor fiatalemberként bekopogtatott egyik-másik alkotókörbe, gyakran tapasztalt irigységet és szakmai féltékenységet. Első igazán meghatározó mesterei Bényi Árpád és Kapcsa János voltak, akiktől tényleg tanulhatott. Bényi Árpád, akitől művészettörténetet tanult az egyetemen, gyakran meghívta a műtermébe is, ahol teáztak és pirogot ettek, úgy beszélgettek az alkotásról. Kapcsa pedig azzal kezdte, hogy megmutatta, hogyan álljon az alkotáshoz, merészen, bátran, nagy lendülettel. Milyen technikát alkalmazzon, mire figyeljen.

Mindig is óriási energiákat vitt az alkotásba Uzonyi Ferenc. Sokat dolgozott, kitartóan. Sokféle korszakot megélt. Egy időben városokat, utcákat, tájképeket festett, máskor a zene ragadta magával. Pár éve az absztrakt felé mozdult el. “Általában egy-két nap alatt megfestek egy képet, de igazából nem egyszerű megválaszolni, mikor is lesz teljesen kész egy festmény” – árulja el, és mutatja azt a munkáját, amin lassan egy esztendeje dolgozik, s újra meg újra előveszi. Kérdezem, megtapinthatom-e, bólint: tényleg van benne anyag, egészen térhatású.

Ez nekem egészen olyan, mintha egy szobába lépnék, ahol egyszerre van délután és este – az egyik nonfiguratív képe felé. Éppen tegnap járt itt egy orvos, jön a válasz, aki szintén egy szobát látott bele, és végigmutogatta, hol látja a függönyt, az ablakon beeső fényt. Pedig ezeknél a képeknél Uzonyi Ferenc nem akar tárgyakat, valós elemeket belevinni a festménybe: hagyja, hadd vigye magával az alkotás lendülete, és a színek, a formák hozzák létre azt a harmóniát, ami megérinti a nézőt. “Ha ide tennék még egy kevéske pirosat, vége lenne, felborulna az egyensúly” – magyarázza, mennyire pontosan kell “kimérni” minden részletet.

Csapongva beszélgetünk, szóba jön az is, hogy legalább háromezer képet festett eddigi pályája során. Most, a válság után nehezebb idők vannak még mindig, de ennek ellenére sem hagyja abba a munkát, nem tart szünetet, csak gyűlnek a képek, mutatja. Amit meg kell festenie, azt megfesti, mondja. Az ablak előtt akt, a másik sarokban absztrakt képek. “Az ott a lányom, az anyja ruhájában” – mutat a falon függő festményre.

A nagyobbik lánya sem esett messze az apjától. Uzonyi Enikő, aki a Medgyessy-gimnázium képzőművészeti tagozatára járt, arról ábrándozott, hogy szeretne eljutni New Yorkba. Miután leérettségizett és Budapestre került, sok minden történt vele. Élete eseményeiről naplót vezetett, amiből végül egy könyv lett. Összegyűjtött zsebpénzén lefordíttatta angol nyelvre, és kiküldte New Yorkba több kiadónak is ezt a könyvet. A Simon and Schoster kiadónak megtetszett és kiadta.

“Volt egy álmom, amikor egy kiállításon jártam” – meséli. “Ott lógtak a falon a képek, néztem őket, nagyon tetszettek és csak annyit tudtam, hogy valami fiatalember festette őket, de nem tudtam, ki és nem is láttam. Aztán amikor felébredtem, még mindig emlékeztem ezekre a képekre, és úgy éreztem, meg kellene festenem őket.”

A színház is szóba kerül beszélgetésünk során, meg Debrecen, ahol él, ahol otthon van. (Az életrajz felől közelítve: 1963-ban Hajdúböszörményben született, az agráregyetemen tanult, 1991 óta szabadúszó festő.) Nemrég a Balatonon járt, most még van néhány füredi témájú kép, amit meg kell festenie, mondja. A párizsi sikert én hozom szóba, az azért nem semmi, ha egy debreceni festő képe rekordáron kel el kint, s rövid időn belül több tárlata is nyílhat, mert felfedezték maguknak a francia galériák.

Felidézi találkozását a francia szobrásszal, aki tavaly ősszel járt Debrecenben és el volt ragadtatva a várostól. Guy Geymann, a Párizsi Szalon, a világ egyik legrégebbi művészeti intézményének korábbi alelnöke felvetette a lehetőségét annak, hogy a cívisváros és Párizs között egyfajta művészeti cserekapcsolat jöjjön létre. Hogy mi lesz ebből, még nem tudni, mondja, s felidézi, hogy Párizs tényleg a művészetek fővárosa, ahonnan nézve Magyarország bizony nagyon messze van. “Amikor kint jártam és szóba hoztam Munkácsy Mihályt, csak néztek, ki az. Pedig annak idején, 1869-ben nagy sikere volt kint. De ma már őt sem ismerik. Szóval a debreceni művészet, a debreceni kultúra csak nyerhetne egy ilyen kapcsolattal.” Ez a franciákon aligha fog múlni: a Párizsi Szalon jövőre meghívta Magyarországot, hogy külön tárlaton mutatkozzon be.

Galéria megnyitása (21 kép )

Átlépünk a másik szobába, ahol megjelenik Ashley is, a kis fehér kutya. Lelkesen rohangál a képek előtt – nyilván hozzá van szokva a művészet permanens jelenlétéhez… Hatalmas könyvszekrények: az egyik oldalon réginek tűnő kötetek, mint egy antik könyvtár állománya, a másik falon azok, amiket mostanában olvas. Hesse szinte minden mennyiségben, és Hamvas Béla, Müller Péter is. Régebbi és újabb könyvek jelzik, mennyi minden érdekli

Ha szigorúan vesszük, Uzonyi Ferenc pont nem fér bele az X generációba, ahova az 1965 és 1979 között születettek tartoznak. Ám valójában őt is ahhoz a debreceni középnemzedékhez lehetne sorolni, azokhoz az alkotókhoz, akik az ország egyik legizgalmasabb művészeti intézményével, a Modemmel élnek egy városban, ám helyük ott nincs, legfeljebb nézőként. Viszonylag rezignáltan veszi ezt tudomásul. Mint mondja, nem tartozik semmilyen művészeti körhöz, csoporthoz. 53 éves, sikeres alkotó. Fest. Számára ez a legfontosabb.

Kategóriák: Kultúra, Debrecen


Névnap

2017, július 25 - 22:09, Kristóf,Jakab

e-Magyarország pont

E-magyarország pont: 655

Jelenlévő felhasználók

Jelenleg 0 felhasználó van a webhelyen

by Dr. Radut.