Ugrás a navigációra

Aktuális hírek

Oláh Róbert képe

Szávai Géza Székely Jeruzsálemének bemutatója

Nyomtatóbarát változatSend by emailPDF változat

2012. március 27-én megrendeztük Szávai Géza Székely Jeruzsálem című könyvének bemutatóját Bölcskei Gusztáv püspök úr, Győri L. János és a Berkesi Sándor karnagy vezetésével fellépő kollégiumi Kántus közreműködésével. Ez alkalomra készült a szerző fotóiból válogatott kiállítás anyaga, amelyet a Nagykönyvár kiállítótermében dr. Gáborjáni Szabó Botond gyűjteményi igazgató nyitott meg. Itt közöljük a megnyitó beszédet az eseményen készült fotók kíséretében.

 

 

 

Zsidósors rovásírással

 

 

Szávai Géza Székely Jeruzsálem című könyvének (a bözödújfalusi székely szombatosok múltjáról és a falu elpusztításáról írott esszéregényének)  képanyagáról

 

 

Egyetlen tőmondatban: felkavaró történet, felkavaró látvány. Pedig szerencsés ember munkáiról beszélek: sok generáció óta első a családjában, akit  börtönbe sem zártak, és háborúba sem vittek. Egy több évszázadon át napjainkig indázó történet dokumentumait, egy igazságkereső könyv illusztrációit láthatják a kiállítás látogatói. A kamaszkori fotók véletlenszerűen megmenekült  darabjai nyilván nem a fotóművészet eszközeivel kívánnak hatni. A szerző az igazsággal foglalkozik, még álmaiban is, ugyanazzal az erős késztetéssel, ahogyan szmena gépével (és saját kezűleg gyártott nagyító berendezésével) gyermekként nekilátott szülőföldje megörökítésének. A felvételeken egy elsüllyedt világ látható,  majd bántó, roncstelepszerű hiánya valaminek, ami élet is lehetne.

 

Amikor először végigtekintettem a képek sorát, Pápay József finnugor nyelvész 19. századi üvegnegatívjai jutottak eszembe, amelyeket a Tiszántúli Református Egyházkerület Nagykönyvtárában őrzünk, azóta nagyrészt kipusztult finnugor népek fiairól. Kivételes érték valakikről, akikről keveset tudunk. Orosz ingekbe öltözött hantik, csuvasok és mások beszédes arcait őrzik, vodkásüvegek, prémek, faházak és iskolák emlékét, az osztálytermekben a Cáratyuska képével.

 

Szávai Géza felvételei többségükben egy tájról készültek, melyet „csak tájnak” szeretett volna látni kényszeresen. Csak és kizárólag tájnak és semmi másnak, mert feltételezése szerint egy tájról, az emberek világával ellentétben lehet „elfogultság és előítélet nélkül” értekezni. A jelenlévők már jól tudják: a Küsmöd völgyéről, Bözödújfalu környékéről, a szerző szülőföldjéről  szólnak ezek a képek,  melyek néhány jelképes vagy drámai részlet kivételével csak a beavatottak számára, (egy könyv olvasóinak) mondják el maradéktalanul mindazt, amiért megszülettek. A képekhez tartozó könyv a hitről, az emberségről és annak hiányáról, az ember szárnyalásáról és elméje elsötétüléséről, a mi magyar és európai múltunkról szól. Arról a történetről, amit elmulasztottunk tüzetesen megismerni, megvitatni, megbánni és megbocsátani.

 

Akik Szávai Géza könyvét a kezükbe veszik, azok számára a vízből kiálló fák látványa nem a Gyilkos tavat fogja idézni többé.  Pedig a legsietősebb erdélyi utazók is unalomig ismerik az útikönyvek meséjét a legelésző kicsiny birkákról, a patak útját elzáró földrengésről és a vízből kiálló fákról. De milyen nevet érdemel az a tó, amelynek tükréből templomtorony emelkedik az ég felé? Emlékmű volna? És mi minden maradt a víz alatt? Egy öregasszony arcán ott a veszteséglista, zsidósors a javából, rovásírással, hosszú jegyzék, csupa kézzel nem fogható dolgokról.

 

A szerző kislányának képe vaskos szociológiai köteteknél többet mond Közép Európa keleti felének szánandó állapotáról: egy anakronisztikus szemüvegkeret, egy gyermekarc, és egy tágas ballonkabát, amelyben végszükség esetén megfér még néhány testvér. Azon képek egyike, amelyek minden magyarázat és nyelvismeret hiányában is ugyanolyan világosan beszélnek,  mint Bözödújfalu héber feliratos sírkövei, a puha mészkövek, melyekről az idő azóta már elmosta az írásjeleket.

 

Két évtizede Nyugat-Európában bálnák és fókák megmentése érdekében könnyűszerrel lehetett akár tízezrével aláírásokat gyűjteni, az asztaloknál hosszú sorok kígyóztak, miközben a kisebbségek nyomorúsága sovány együttérzést keltett. Így lehet ez ma is, legfeljebb napjainkban a csirkékre jutó négyzetméterek száma a sláger, a humánum és a szabadság tökéletes mértékegysége. Szávai Géza könyvének felénél azt gondoltam, hogy egy fanarióta kohóban edződött agyafúrt székely ember feltalált végre valamit, amit egyébként szinte lehetetlen: úgy beszélni a magyar történelemről, hogy az másokat is fájdalmasan érintsen. A vízből kimeredő roncsok, egy elárasztott falu látványa és valaminek a hiánya akár egyetemes értékek veszteségének is tűnhet.

 

A könyv végén kiderül, hogy az alkotó ennél többet akart. Szembenézést önmagunkkal. A székely szombatosok kapcsán a magyar zsidóság elárultatásáról is szól, lelkiismeretünket zaklatja, vitára ingerel, sebeket piszkál, hogy kifakadjanak, és egyszer békesség legyen a mi országunkban.  

 

                                                                                               Gáborjáni Szabó Botond

 

 

Oláh Róbert képe

Bővülés a kölcsönözhető könyveink körében

Nyomtatóbarát változatSend by emailPDF változat

Tájékoztatjuk a kedves Olvasókat, hogy 2012 márciusától a Nagykönyvtár minden beiratkozott olvasója számára kölcsönözhető az állományunk egy újabb, szakkönyvekből és szépirodalmi művekből álló része.

Az új szolgáltatás az ETO jelzettel (pl. 894 F 12) és Cutter számmal (pl. B 11) ellátott állományrészt érinti.

 

 

Mivel ezek a kötetek raktárakban vannak elhelyezve, kérjük a raktári nyitva tartást (héfőtől péntekig 9.00 – 15.30) figyelembe venni.

 

Segítségért forduljanak a könyvtároshoz!

Oláh Róbert képe

Szávai Géza: Székely Jeruzsálem

Nyomtatóbarát változatSend by emailPDF változat

Könyvbemutató és kiállításmegnyitó

 

2012. március 27-én 17.30 kezdettel a debreceni Református Kollégium Dísztermében

 

Szávai Géza

 

Székely Jeruzsálem

 

című könyvét mutatjuk be, majd a Nagykönyvtár Kiállítótermében megnyílik a kötet fotóiból készült kiállítás.

 

Közreműködnek:

Dr. Bölcskei Gusztáv püspök, Szávai Géza, Győri János, Gáborjáni Szabó Botond

 

A könyv a helyszínen kedvezményesen megvásárolható.

 

A kiállítás március 27. – április 14. között látogatható, érdeklődni a Református Kollégium Múzeumában lehet.

 

 

A könyv gazdag visszhangjából ITT lehet olvasni.

 


Oldalak

Feliratkozás Aktuális hírek csatornájára


Névnap

2018, május 28 - 06:40, Emil,Csanád

Jelenlévő felhasználók

Jelenleg 0 felhasználó van a webhelyen

by Dr. Radut.