Ugrás a navigációra

Állomány

Nyomtatóbarát változatSend by emailPDF változat

A könyvtár a kezdetektől fogva gyűjti a könyveket, folyóiratokat, zeneműveket, térképeket, metszeteket, plakátokat, aprónyomtatványokat és kéziratokat. Jelenleg 560.000 könyvtári egységet őrzünk, a raktári polcok hossza összesen 6789 folyóméter.

 

Kronológiai áttekintés:

 

A Különgyűjteményekben 146 ősnyomtatványt, 1600 régi magyar nyomtatványt (1711 előtt nyomtatott magyar vonatkozású művet), és kb. 2.500 kötet 1600 előtt nyomtatott könyvet (antiqua) őriznek.

 

Nyelvek szerinti áttekintés:

 

A statisztika szerint a Nagykönyvtárban összesen 17.649 századforduló előtt nyomtatott németországi és német nyelvű művet őriz 32.381 kötetben. A 18. század végéig egyértelműen a latin nyelv dominált, még 1790 táján is megközelítette a 80%-ot. Az angol puritanizmus erős teológiai hatására utal az a tény, hogy az 1706-ban készült első könyvjegyzéken a modern nemzeti nyelveket messze meghaladva, közel 10 % az angol nyelvű munkák száma.

Ez az adat különösen akkor meglepő, ha mérlegeljük, hogy a debreceni diákság Angliánál sokkal nagyobb arányban látogatta a németországi, németalföldi és svájci egyetemeket. A régi leltárnaplók alapján az alábbi két időszakról készült részletesebb statisztika:

 


  1760-1764 1770-1774
%

%

új szerzemény

489

 

613

 

vásárolt

277

57%

429

70%

adomány

212

43%

184

30%

18. századi

2ö8

42%

286

47%

NY

Németország

116

24%

146

24%

O

Svájc

36

7%

77

12,5%

M
D

Németalföld

113

23%

181

29%

A
H

Magyarország és
Debrecen

81

17%

77

12,5%

E

Debrecen

18

3,6%

17

2,7%

L

egyéb

46

9%

43

7%

Y

ismeretlen

97

20%

94

1 S%

NY

latin nyelvű

378

77%

497

81%

E

francia

36

7%

31

S%

L

magyar nyelvű

47

10%

36

6%

V

egyéb

28

6%

49

8%

magyar szerző műve

82

17%

73

12%

teológia

365

75%

443

72%

filozófia

21

4%

22

3%

történelem

39

8%

64

11%

egyéb

64

13 %

85

14%

 

A 17. századi angol orientációt egy 1750-től határozottan érzékelhető francia hatás váltotta fel, majd a század utolsó éveitől a német kultúra befolyása jellemző.

 

 

Szak szerinti áttekintés:

 

Imre Sándor könyvtárigazgató (1862 és 1873 között) külföldi tanulmányutak alapján, heidelbergi tapasztalatait is felhasználva alakította ki a Nagykönyvtár új szakrendszerét, amely 1951-ig használatban volt a numerus currens raktározás és az Msz 3424-es magyar címleírási szabvány bevezetéséig. Az alábbi húsz, az ABC betűivel jelölt szakcsoportra tagolta az állományt, a lényeget tekintve szerencsésen megőrizve a 17-18. században kialakult rendet. A csoportokról szaknapló, a könyvekről negyedíves lapkatalógus készült, melyeket az 1940-es évektől gépírásos lapokkal egészítettek ki, egészen a cédulakatalógus alkalmazásáig.

 

A: egyetemes ismeretkör (bibliográfiák, általános és gyűjteményes művek)

B: gyakorlati teológia, (homiletika, liturgika, valláspedagógia, lelkigondozás, misszió, stb.)

C: rendszeres teológia, (dogmatika, etika, hitvallások, vallásbölcselet)

D: egyháztörténet

E: exegetika (írásmagyarázat, izagógika, hermeneutika, bibliaismeret, bibliai régiségtan, konkordanciák stb.)

F: teológiai ismeretkör általában, (vallástörténet, egyházi élet, ökumenika)

G: klasszikus és keleti nyelvészet

H: magyar irodalom (irodalomtörténet, nyelvészet, szépirodalom)

I: magyar történelem

K: egyetemes történelem, művészettörténet

L: magyar jog

M: egyetemes jog

N: bölcsészet (filozófia, lélektan)

O: természettan (matematika, fizika, kémia stb.)

P: természetrajz, gazdaságtan (biológia, mezőgazdaság)

Q: orvostudomány

R: kézirattár

S: neveléstudomány

T: idegen nyelvű irodalom (külföldi szépirodalom, irodalomtörténet, nyelvészet, nyelvtanok, stb.)

U: földrajz

 



Névnap

2017, augusztus 20 - 02:06, István Az államalapítás ünnepe

e-Magyarország pont

E-magyarország pont: 655

Jelenlévő felhasználók

Jelenleg 0 felhasználó van a webhelyen

by Dr. Radut.