Ugrás a navigációra

Hírolvasó

(27) „…aki közöttetek első akar lenni...” (Máté 20,20–28)

Az Ige mellett - 2 óra 57 perc

ZEBEDEUS FIAINAK KÉRÉSE – II.

– 1. Ezen a földön csak úgy tudunk gondolkodni, hogy ki az első. Vágyjuk, kérjük, akarjuk, követeljük, „kitrükközzük”, kiharcoljuk: én és az enyéim legyenek az elsők…

– 2. Jézus rámutat az ember gyarlóságára: „Nem tudjátok, mit kértek.” (22) Jézus világossá teszi, hogy ez a gyarlóság azért félelmetes, mert az ember tudatában sincs annak, hogy mit művel az elsőbbségért, hatalomért folytatott küzdelemben az embertársával és a világgal. Ehhez a hatalomvágyhoz gőg is társul. Zebedeus fiai, Jézus kérdésére, gondolkodás nélkül rávágják, hogy ki tudják inni azt a poharat, amit Jézusnak ki kell majd inni, miközben fogalmuk sincs, miről van szó, miről beszél valójában Jézus.

– 3. Jézus rámutat a megoldásra is. Aki első akar lenni, az legyen a másik szolgája, rabszolgája. Jézus, az Ő igazi követőit megváltotta, és erre a rendkívüli szolgálatra újjászülte, amikor a váltság keserű poharát kiitta. Igen, egyetlen megoldás ebben a világban, a krisztusi szeretettel való szolgálat. Ez az isteni rend szerinti „elsőbbség” és „hatalom” (25–26). Ennek a szolgálatnak vége pedig könnyen lehet „halál”, életünket adva a másikért, szószerinti, vagy átvitt értelemben; hiszen a krisztusi szeretettel visszaélnek. Egy határig talán védekezhetünk, de a krisztusi szolgálat lényege mégis önmegtagadás és kereszthordozás. Az újjászületett ember nem is érzi jól magát egy olyan „tahó” és durva világban, ahol minden szeretettel visszaélnek, tehát boldogan megy haza, ha itt az idő. A szolgálat lényege, hogy életünket adjuk a másikért. Hiszen Jézus Krisztus már életét adta váltságul értünk, így a szolgálat soha nem értelmetlen (25–27). Ezzel nem kiérdemeljük az üdvösséget, mert azt az Atya annak adja, akinek akarja (23), de a krisztusi szolgálat a már kegyelemből megnyert üdvösség áldott gyümölcse. Csak valóban újjászületve fogadhatjuk be és élhetjük meg Jézus Krisztus szavait.

2Mózes 14


Velünk az Isten – 2020. július 12.

Napi Ige - 6 óra 51 perc

 “Amint közeledett a fáraó, Izráel fiai fölemelték a szemüket, és íme, az egyiptomiak a nyomukban voltak. Ekkor nagy félelem fogta el őket, és az ÚRhoz kiáltottak Izráel fiai.Ezt mondták Mózesnek: Hát nincsenek Egyiptomban sírok, hogy ide, a pusztába hoztál minket meghalni? Mit cselekedtél velünk, hogy kihoztál minket Egyiptomból? Nem megmondtuk neked Egyiptomban: hagyj békét nekünk, hadd szolgáljunk az egyiptomiaknak! Mert jobb lett volna szolgálnunk nekik, semhogy itt a pusztában haljunk meg. Mózes pedig azt mondta a népnek: Ne féljetek, álljatok helyt! És meglátjátok az ÚR szabadítását, amelyet ma cselekszik veletek. Mert azokat az egyiptomiakat, akiket ma láttok, soha többé nem látjátok! (2Móz 14,10-13)

      Mózes és a nép elindult Kánaán felé. Úgy tűnik, a fáraó hagyja őket békében elmenni. A nép azt gondolhatta, hogy egy szép kirándulás következik, és nemsokára célba jutnak. Végül is nem olyan nagy dolog megtenni ezt a rövid utat az Ígéret földjéig, mindössze két hét és már is a tejjel és mézzel folyó Kánaán szépsége tárul majd eléjük.

      Csakhogy Isten egy kicsit másképp gondolta. Egyfelől az út sokkal hosszabb lesz mint gondolják (40 év), másfelől nem olyan lesz, mint egy kellemes kirándulás, hanem ellenkezőleg, lesz sok nehézség és megpróbáltatás rajta. Az első ilyen nehézség már rögtön az elindulás után következik. A fáraó megbánta, hogy elengedte az Isten népét, ezért azonnal üldözőbe veszi őket a seregével. Amikor a nép ezt látja, félelem költözik a szívébe, és már is panaszkodni kezdenek Mózesnek.

     Mi úgy szeretnénk leélni az életünket, hogy lehetőleg soha ne kelljen a legkisebb nehézséggel sem szembenézni. Kivétel nélkül mindannyian csendes vizeken szeretünk evezgetni, s ha lehet soha ne találkozzunk viharral. Ez annyira logikusnak illetve természetesnek látszik. De Isten ezt nem látja így jónak. Miért? Talán kedvét leli abban, ha az övéi kínlódnak, bajokkal küszködnek? Szó sincs erről! Akkor miért nem vezet úgy minket az életen át az örökkévalóság, az ő országa felé, hogy semmi rosszat ne tapasztaljunk az utazás alatt?

     Istennek minden oka meg van arra, hogy így cselekedjen, ugyanis nála jobban senki se ismer bennünket, hisz ő teremtett minket. Tudja milyen az emberi természet, a bűn miatt megromlott természetünket is nagyon jól ismeri. Milyenek vagyunk mi? Ha jól megy dolgunk, ha mindenben sikeresek vagyunk, ha semmiben nem szenvedünk hiányt, akkor nagyon hamar megfeledkezünk Istenről. Figyeld meg, ha minden szép és jó az életedben észreveszed magadon, hogy kevesebbet imádkozol, nem érzed úgy, hogy szükséged van az Úr segítségére. A bajban azonban gyakrabban imádkozunk, sőt, imáink sokkal mélyebbek, őszintébbek és szívből jövőek. A nyomorúság idején sokkal közelebb érezzük magunkhoz Istent. Ezért volt szüksége egykor Isten népének is a nehézségekre a pusztai vándorlás idején, és nekünk is életünk során, mert szenvedéssel akar formálni minket a Mester. Tehát “ne féljetek… és nézzétek az Úr szabadítását…” Ámen.

                                                                                          Szilágyi Balázs,

                                                                                          Szatmár-Láncos

Velünk az Isten – 2020. július 11.

Napi Ige - 2020, július 11 - 10:56

“Azután elindultak Szukkótból, és tábort ütöttek Étámban, a puszta szélén. Az ÚR pedig nappal felhőoszlopban ment előttük, hogy vezesse őket az úton, éjjel pedig tűzoszlopban, hogy világítson nekik, hogy éjjel és nappal mehessenek.” (2Móz 13,20-21)

Valahogy ez az idei év bizonytalanság esztendeje. Ma is ezt éljük meg, ezen a napon. De hogyan tovább? Ma nem tudjuk, hogy mi vár ránk. Olyan élethelyzetben vagyunk, hogy vészhelyzet van, amilyet még nem tapasztaltunk. Ezt azért mondtam, mert egykoron az Izrael népe is egyfajta veszélyben forgott Egyiptom földjén. Nem tudták, hogy mi vár reájuk, de elindultak Szukhótból és táborba ütöttek Ethánban a puszta szélén. Nem tudták mi lesz, egy dologban biztosak voltak, hogy az Úr velük. Az Ige is igy tudósit, hogy az Úr ment előttünk.

Mi a mai igei konkrét üzenete a mai ember számára?

Válasz igy hangzik: Biztosak lehetünk, hogy Isten akarata és tudta nélkül egy hajszál sem eshet le a fejünkről. Ott vagyunk az Ő tenyerén, aki oltalmaz bennünket, s ha bízunk az Ő kegyelmében, ránk ragyogtatja arcát! Akkor is, amikor félünk akkor is, amikor nehéz helyzetben-bizonytalanságban vagyunk. Ő jön és érkezik, ma feléd kísér téged életed minden napján. De hogyan is történik ez? Úgy, ahogy egy szép dicséretünk is mondja egy szép kérésben megfogalmazva:

“Kísérd lépteink Éltünk végéig, és ha roskadozva járunk, Benned támaszt hadd találunk,  Míg elfogy az út S mennyben nyitsz kaput.” (436-es dicséret 4 verse)

Kérjük az Urat, hogy igy oltalmazzon és kísérjen bennünket.

Ámen.

Kaszaniczki Csongor,

 Erdőd

(26) „…aki naggyá akar lenni közöttetek, az legyen szolgátok…” (Máté 20,17–28)

Az Ige mellett - 2020, július 11 - 04:00

ZEBEDEUS FIAINAK KÉRÉSE – I.

– 1. Ezen a földön, még a mennyei világra nézve is csak úgy tudunk gondolkodni, hogy ki az első. Én és az enyéim legyenek az elsők. Zebedeus fiainak anyja megy oda Jézushoz ezzel a kéréssel, a fiai elsőbbségének ügyében. A helyzetet csak súlyosbítja, hogy nem is maguk a fiak, hanem az anyjuk „lobbizik” Jézusnál, a fiai ügyében. Sok itt a baj: kiskorúságban tartott, „infantilizált” gyerekek; „lobbizás” a felsőbbségnél, a magam ügyében, a saját érdekeimet képviselve, kapcsolatokon és sokféle eszközön keresztül, mindenkin átnyúlva; mert én akarok lenni az első. Ha nem én vagyok az első, akkor elhatalmasodik rajtam a harag, az irigység, a gyűlölet, ahogy a többi tanítvány is megharagudott Zebedeus fiaira, anyjuk kérése miatt (24). Ilyen az ember. Ez a bűn. Ebből fakad az ember minden nyomorúsága. Ez az istentelenség diagnózisa (20–21). Mára ennyi, nem oldom fel, holnap folytatjuk…

2Mózes 13


Új főtitkárt keres a REV

reformatus.hu Hír - 2020, július 11 - 01:19

Túl a horizonton – Beyond the Horizon online beszélgetéssorozat. Találkozás R. David Lankesszel

OSZK Könyvtári Intézet - 2020, július 10 - 13:01

Az angliai Devon és Torbay könyvtári hálózatát fenntartó Libraries Unlimited (Határtalan könyvtárak) nevű szervezet az Eventbrite online konferenciaszervező cég felületén zoomos interaktív beszélgetéssorozatot indított. A Beyond the Horizon sorozat keretében a könyvtárügy öt úttörő alakjával folytatott interaktív beszélgetésbe lehet bekapcsolódni. 

Az előzmény: interjú Marie Østergårddal

2020. július 9-én R. David Lankes volt az online esemény vendége, aki a Dél-karolinai Egyetem Könyvtár- és Információtudományi Iskolájának igazgatója; számos kötet szerzője, 2012-ben a The Atlas of New Librarianship című munkájáért megkapta az ABC-CLIO/Greenwood-díját mint a legjobb könyvtárszakmai könyv (Lankes honlapjáról ingyenesen letölthető e-könyvként.) Kurrens kutatási témája a könyvtárszakma újragondolása az „Új könyvtárosság” szemléletével, amelynek lényege, hogy a könyvtárosok a közösségeik körében a tudásgyarapodást könnyítve, segítve fejlesszék a társadalmat.

A beszélgetés részletei a címre kattintva olvashatók!

Nyelv Meghatározatlan
Kategóriák: Kultúra, Debrecen

Velünk az Isten – 2020. július 10.

Napi Ige - 2020, július 10 - 10:53

„Előhívta Mózes Izráel minden véneit és monda nekik: Fogjatok és vegyetek magatoknak bárányt családaitok szerint és öljétek meg a páskát. És vegyetek egy kötés izsópot és mártsátok a vérbe, amely az edényben van, és hintsétek meg a szemöldökfát és a két ajtófelet abból a vérből, amely az edényben van; ti közületek pedig senki se menjen ki az ő házának ajtaján reggelig. Mikor általmegy az Úr, hogy megverje az Egyiptombelieket és meglátja a vért a szemöldökfán és a két ajtófélen: elmegy az Úr az ajtó mellett és nem engedi, hogy a pusztító bemenjen öldökölni a ti házaitokba… éjfélkor, megölt az Úr minden elsőszülöttet Egyiptom földén, a Faraónak elsőszülöttétől fogva, aki az ő királyi székiben ült, a tömlöcbéli fogolynak elsőszülöttéig és a baromnak is minden első fajzását. Fölkelt a Faraó azon az éjszakán és mind az ő szolgái és egész Egyiptom, és lett nagy jajgatás; mert egy ház sem volt, melyben halott ne lett volna.” (2Móz 12,21-23 és 29)

A 10. csapás, tényleg ütősre sikeredik, már a korábbi csapások is „jók” voltak de a tizedik megmutatja ki a világ Ura… minden elsőszülött fiúgyermek, meghal Egyiptom területén.

Tán kegyetlenségnek tűnhet, de mi ez ahhoz képest, hogy az özönvízkor 8 embert leszámítva elpusztul. Amúgy meg mi ez ahhoz képest, hogy minden ember elpusztul előbb utóbb. Hány meg hány ember hal éhen, hány meg hány szenved múlik ki háborúkban. Hányat emésztenek fel gyógyíthatatlan kórok, s hány meg hány vágja fel az ereit vagy issza agyon a máját, napjainkban is s nem csak Egyiptomban, de szerte a világon.

A hívó ember a kegyelmet látja, hogy az ajtófelekre és szemöldökökre felkent vér megmentette az ott megbúvó elsőszülött fiúkat és férfiakat.

Persze, hogy a vért felkenhessék házanként le kellett ölni a bárányokat házanként. Minket a Bárány vére ment meg az örök haláltól. Jézus kereszten kiontott vére megszabadít.

Mózes tudja mit kell tenni és tovább mondja. A vének meghallgatják, és a nép megcselekszi amit kell, így Izrael fiai közül senkinek nem kell veszteséglistára kerülni.

Neked is tudnod kell milyen lehetőségek rejlenek Jézusban. Neked is tovább kell mondanod s neked is rá kell épüljön az életed, hogy életed legyen. Ámen.

Jobb Domokos,

Ombod

(15) „…a te szemed azért gonosz, mert én jó vagyok?” (Máté 20,1–16)

Az Ige mellett - 2020, július 10 - 04:00

A SZŐLŐMUNKÁSOK.

– 1. A gazda megegyezett a munkásaival, mennyit kapnak egy napi, vagy egy órai munkáért. A gazda tartotta is magát a megegyezés szerinti egy dénárhoz, amely függetlenül a munkában eltöltött időtől, mindenkinél egyformán egy dénár volt. Isten nagy ajándéka a munka, amely a hit embere számára Isten megbízása, hivatás, szolgálat, Isten dicsőségére és a mellénk rendeltek javára. A példázat ezen a ponton rokon a talentumok példázatával, hiszen csakis az odaadó, hűséges sáfárság számít az Úr előtt, nem pedig a számokban kimutatható eredmény (Máté 25,14–30). Aki több ajándékot kapott, több tehetséget, attól sokkal többet vár az Isten, és a „bér” nem lesz ettől több. Aki öt egységet kapott, annak még ötöt kell ahhoz hozzátenni; aki „csak” kettőt kapott, annak még kettőt; de aki egyet kapott, annak sem szabad azt duzzogva elásni.

– 2. A mi „gonosz szemünk” azonban csak számokban, statisztikákban, eredményekben, haszonban, még több profitban tud gondolkodni, ezért csak a látványosan tehetséges, okos, szép, fiatal „humánerőben” tud tájékozódni, a bármiben „gyengébbet”, megkopottat, időset, beteget félredobja. Mi csak ezzel a gonosz szemmel tudunk tekinteni mindenre, egyre inkább. Ez a gonosz szemléletmód azonban tönkretesz… Meg kell térni, igazán meg kellene térni! (Márk 1,5)

– 3. Isten szeme, tekintete, szemlélete, cselekvése egészen más! Ő ezt mutatta meg Jézus Krisztusban, és az Őáltala elhozott országban. „Isten országa nem jogrend, hanem kegyelmi rend, ahol Isten észfeletti, szabad és nem számolható jósága uralkodik. Az érdemre, teljesítményre építő gőg, önzés és irigység nem bírja elviselni a kegyelem bőkezűségét. A kegyelem világában nincsenek jogok, sem előjogok.” (Ravasz László) Ezen a ponton a példázat a „Tékozló fiú” példázatával rokon, a fiatal és az idős fiú kapcsán is (Lukács 15,11–32). Áldott legyen az Isten, hogy az Ő szeme kegyelmes, irgalmas szem, amely minket is erre a szemléletmódra szül újjá (Példabeszédek 22,9).

2Mózes 12,2151


Utórezgés...

OSZK Könyvtári Intézet - 2020, július 9 - 16:57

A "Friss hírek a könyvtárak tervezett újranyitásáról" címmel indított sorozat ugyan már lezárult a Könyvtári Intézet honlapján, de azóta is felmerülnek olyan érdekességek, melyek feltétlenül említést érdemelnek. Ilyen például a munkanélkülivé vált könyvtáros egyesületi tagok említése a Hegyközi Ilona által Németország és Ausztria könyvtári információiból összeállított hírcsokorban.

***

Ilonának ezúton is szeretnénk ismételten megköszönni a koronavírusos híradások során végzett önkéntes munkáját!

Nyelv Meghatározatlan
Kategóriák: Kultúra, Debrecen

Ami a Könyvtári Figyelő 2019/2. számából kimaradt… Adatvédelem, mobilalkalmazások – marketing – megszorítások – Design Thinking és alkotói szabadság

OSZK Könyvtári Intézet - 2020, július 9 - 12:50

A külföldi könyvtártudományi szakirodalom olyan cikkeire is szeretnénk felhívni a figyelmet, melyek a Könyvtári Figyelő hasábjairól kiszorultak, de mégis érdeklődésre tarthatnak számot. A következőkben a KF 2019/2. száma által lefedett időszakból válogattunk tanulmányokat, ezeket kérésre a kszk@oszk.hu címről szolgáltatjuk.

Az összeállítás anyagában a Humanus adatbázisban lehet böngészni a részadatbázis megjelölésével (K 2019/1).

 

(Készítette: Bódog András, közreműködött: Szabó Piroska.)

[Folytatás a címre kattintva!]

Nyelv Meghatározatlan
Kategóriák: Kultúra, Debrecen

Velünk az Isten – 2020. július 9.

Napi Ige - 2020, július 9 - 10:11

És legyen ez a nap néktek emlékezetül” (2Móz 12,14).

Mindenkinek van  ún.”jeles” napja, akár születési, akár egy-egy nagyobb eseményhez kapcsolható nap-ezekre évente emlékezünk. A közösségeknek, népeknek, felekezeteknek, gyülekezeteknek is megvan az emlékezés napja, amely lehet pozitív és negatív egyaránt. Szívesebben a  pozitív eseményeket  idézzük vissza. Isten utasítására Mózes kiadta a parancsot, hogy tovább készülve a szabadulás nagy napjára minden zsidó család egy bizonyos napon, mégpedig  az első hónap tizedik napján vágjon le egy bárányt, annak húsát este fogyassza el, a bárány  vérével pedig kenje meg az ajtófélfát és nevezze ezt a napot  pászka-ünnepnek. Ez a zsidó húsvét. Minden évben emlékezzék meg erről a napról, mint a nagy szabadulás napjáról. Jézus is mindig megünnepelte ezt az ünnepet, de nagypénteken Ő lett az áldozati bárány. A keresztyén húsvét az Úr napja, amikor Krisztus kiszabadult a halál rabságából, reménységet adott minden benne hívőnek, hogy létezik feltámadás, a halál pedig átmenet egy boldogabb életbe. A húsvét nem egyszerű emlékezés a halál feletti  diadalra, hitünkben erősödünk ezen az ünnepen. Vannak jeles napok, de majd lesznek pillanatok, amikor nem az enyészet, de a feltámadott élet ül diadalt minden felett. Ámen. Fodor Lajos

Könyvtár, mai összeköt - pályázat 10. alkalommal

OSZK Könyvtári Intézet - 2020, július 9 - 09:42

Az Országgyűlés elnöke tizedik alkalommal hirdeti meg a “Könyvtár, ami összeköt” – Kárpát-medencei fiatal magyar könyvtárosok együttműködése című ösztöndíjprogramot. A kezdeményezés célja a fiatal magyar könyvtárosok közös munkavégzésének, tapasztalatcseréjének, szakmai együttműködésének elősegítése, támogatása.

A pályázat beküldési határideje: 2020. augusztus 10.

Részletes pályázati feltételek, egyéb tudnivalók

Nyelv magyar
Kategóriák: Kultúra, Debrecen

(30) „De sok elsőből lesz utolsó, és sok utolsóból első.” (Máté 19,27–30)

Az Ige mellett - 2020, július 9 - 04:00

A TANÍTVÁNYOK JUTALMA.

– 1. Mit hagyott el Péter Jézusért? Tényleg mindent otthagyott az Úr követésében járva? Mi is mindent otthagytunk Őérte? Nem inkább arról van szó, hogy az Ő követésében is a magunk minden egyéb ügyének dicsőségét keressük, valamint érdemet és jutalmat, „itt” és „odaát”? Jézus követése, embereknél lehetetlen, csak Istennél lehetséges (26–27).

– 2. Éppen erre mutat rá Jézus válasza, miszerint Isten kegyelme végzi el, hogy bármilyen nyomorúságosan is, de felvállaljuk az Úr ügyét ebben a világban. Isten kegyelme az is, hogy attól kezdve részesülünk az Úr mennyei dicsőségéből, amikortól kezdve megismertük Őt. Már ebben a világban, minden bajban és küzdelemben, minden gyarlóság ellenére is felragyog az Ő dicsősége rajtunk. Áldott legyen az Úr azért is, hogy az ítéletkor szintúgy kegyelemben részesülünk. A királyi szék csakis az Úrnak jár, az ítélet csakis az Ő igazságos és kegyelmes kezében van (28).

– 3. A világ mostani és eljövendő új formája között ellentétes a viszony. Ami itt értéknek látszik, az ott semmivé válik: elsők és utolsók szerepe minden tekintetben végzetesen felcserélődik. Krisztus egyházának az a feladata, hogy egész szolgálatával „előlegezze” a jövőnek ezt a rendjét, már itt a földön. Aki valóban Jézus Krisztus követése miatt lett utolsó ebben a világban, azt mindig elsőként hordozza kegyelmében az Isten. Aki Jézus követését érdemnek tekinti, és magát mások elé helyezi, az tündöklő elsőnek tűnik, de valójában utolsó. Egyébként pedig az „első” és az „utolsó”, a maga rangsor értelmében, a mi gyarló emberi szótárunk elemei, amellyel Jézus Krisztus érzékelteti az Isten országának valóságát (30).

– 4. Igazából az Isten kegyelmének ajándéka az örök élet, amely megáldja ezt a földi életet is. Isten kegyelmének ajándéka az is, ha Jézus Krisztusért elhagytunk mindent, azaz Ő lett a mi Urunk, az életünk irányítója, minden dolgunk értékének meghatározója. Akit, amit az Úrért elhagytunk, azt az Ő áldásával kapjuk vissza már ebben a világban, „odaát” pedig az örök életet. Ne felejtsük el: ebben a világban mindent csak időlegesen kapunk, egyszer el kell engednünk szeretteinket, kincseinket, érdemeinket; és csakis az Úr marad nekünk; meg „odaát” mindenki és minden, akit-amit az Ő kezéből fogadtunk el (29).

2Mózes 12,120


Oldalak

Feliratkozás Református Kollégium Nagykönyvtára hírolvasó csatornájára


Névnap

2020, július 12 - 06:57, Izabella,Dalma

Jelenlévő felhasználók

Jelenleg 0 felhasználó van a webhelyen

by Dr. Radut.