Ugrás a navigációra

Könyvkultúra magazin

Feliratkozás Könyvkultúra magazin hírcsatorna csatornájára
Cikkek listája
Frissítve: 1 óra 6 perc

<div style="text-align: justify;">

2022, május 23 - 23:45
Kína megkerülhetetlen, így megismerése elkerülhetetlen – a könyv ennek jegyében avatja be  olvasóját a hagyományos és a modern kínai geopolitikai gondolkodás világába, valamint ismerteti és értékeli a nagy viharokat kiváltó „Egy övezet, egy út” kezdeményezést. A kötet nemcsak azért hiánypótló, mert magyarul még nem jelent meg monográfia a témáról, hanem azért is, mert a szerző elsősorban kínai forrásokra támaszkodva, ugyanakkor európai standardokból kiindulva mutatja be a kínai törekvéseket, áthidalva a két térség közötti kulturális különbségeket.
Kép forrása

Egy övezet, egy út
A 2013-ban megválasztott Xi Jinping államfő 2015-ben indította el az „Egy övezet, egy út” (Belt and Road Initiative, BRI) kezdeményezést, amely a kínai szemlélet szerint egy közös, békés, kölcsönös előnyökkel járó (win-win) együttműködésen alapszik. A nyugati országok, főképp az Egyesült Államok, az eddigi egypólusú világ képviselői ugyanakkor fenyegetésként élik meg a BRI-t, amely értelmezésük szerint alapvetően geopolitikai célokat szolgál.
Bár számos kihívással kell megküzdenie, az „Egy övezet, egy út” mára az egyik legnagyobb, országokon és földrészeken átívelő infrastrukturális, gazdasági, pénzügyi és kulturális program lett, amelyben több mint 130 ország vesz részt. Ennek keretében számos új pénzügyi intézmény és alap jött létre, melyek megváltoztathatják az eddigi gazdasági világrendet is. 
A kínai geopolitikai gondolkodás - „Egy övezet, egy út” kínai szemszögből című kötet szerzője Horváth Levente Ph.D., Kína-szakértő, a kecskeméti Neumann János Egyetem Eurázsia Központ igazgatója, az Eurázsia Magazin főszerkesztője és az Eurázsia Szemle tudományos folyóirat felelős szerkesztője. Korábban sanghaji főkonzulként, majd a Magyar Nemzeti Bank elnöki főtanácsadójaként vett részt a magyar–kínai kapcsolatok elmélyítésében.
Kép forrása

Konfuciusz és Lao-ce
A Kína-szakértő szerző bemutatja a BRI meghirdetésének körülményeit és alapjait. Rávilágít arra, hogy az „Egy övezet, egy út” milyen gondosan felépített stratégia, amelyben egymásra épül az ókori, a modern és a legújabb kori kínai gondolkodásmód. Tulajdonképpen az ősi Selyemút modern változatának tekinthető.
A kezdeményezés történelmi előzményeit feltárva ismerteti Kína nagy bölcseinek, filozófusainak, katonai stratégáinak azon gondolatait, amelyek visszaköszönnek a BRI-ben. Mindebből az is kitűnik, milyen mélyek az alapjai, a kínai állami vezetők ugyanis folyamatosan tanulmányozták és a hírek szerint tanulmányozzák ma is a nagy filozófusok és stratégák, mint például Konfuciusz, Lao-ce, Szun-ce stb. műveit. 
Az ötezer éves Kína történelmében való eligazodást egy rendkívül informatív, táblázatos formában összegzett idővonal is segíti, amely Kr. e. 2700-tól (Xia Chao) kezdődően időrendben sorolja fel a kínai dinasztiákat egészen 1912-ig (Qing Chao), a Kínai Köztársaság (1912–1949), majd a Kínai Népköztársaság 1949-es megalakulásáig.  
Kép forrása

Kína közelebbről
A kötet feltárja, mi is az az „Egy övezet, egy út”, megmutatja részterületeit, a jelenleg is tartó folyamatokat, változásokat. Megismerhetjük a jelen és a jövő selyemútjait, továbbá a Kínából kiinduló hat gazdasági folyosót, a hozzájuk kapcsolódó infrastruktúrát. Bemutatja továbbá azt is, hogy a nagyhatalmak miként viszonyultak Kínához, és az elmúlt hetven évben milyen diplomáciai kapcsolatokat alakítottak ki vele, hiszen ez alapozta meg az egyes országok hozzáállását a kínai kezdeményezéshez. A szerző nemzetközi kitekintés során a magyar–kínai kapcsolatokat is elemzi. Mindeközben pedig az „Egy övezet, egy út” eddigi hét évének eredményeit, aktuális helyzetét is feltárja.
A könyvből egy másik Kínát ismerhetünk meg. A szerző ajánlása szerint a kínai ókori művek tanításaiból mi, magyarok is sokat tanulhatunk, és ezt a tudást az államközi kapcsolatokban, valamint az egyes vállalkozások szintjén is hasznosíthatjuk.
A kínai geopolitikai gondolkodás című kötet, valamint a Pallas Athéné Könyvkiadó (PABooks) korábban megjelent kiadványai megvásárolhatók a PABooks könyvesboltjában, a Bölcs Várban, valamint  webáruházában, a www.pallasathenekiado.hu oldalon.
A kiadó kiemelt figyelmet fordít a közösségépítésre is. Facebook-oldalán  és podcastcsatornáján (amii elérhető a Spotify- és az iTunes-platformokon) az érdeklődők további hasznos, érdekes információkat találhatnak a megjelenő könyvekről és a hozzájuk kapcsolódó eseményekről.

<p><strong><em>&bdquo;A f&eacute;lelem

2022, május 13 - 08:26

„A félelem és rettegés lebénít, vagy kapkodásra késztet” – ez az általános megállapítás számos emberi helyzetre igaz. Alkalmazható az emberiség reakciójára is, amit a klímaváltozás kivált. Erről ír Björn Lomborg dán klímakutató nemrég magyarul is megjelent könyvében. A Téves riasztás újfajta megközelítést kínál: nem tagadja a klímaváltozást, ugyanakkor figyelmeztet a veszélyekre, egyúttal reálisan megvalósítható megoldásokat is felvázol.

Kép forrása

Fenntartható megoldások nélkül

–  A fő oka annak, hogy szél- és naperőműveink lehetnek az, hogy ezek csak akkor működtethetők, ha van a háttérben egy biztonsági energiaforrás arra időszakra, amikor a nap nem süt és a szél nem fúj – ez pedig a gáz – mondta a Dán Környezetvédelmi Értékelő Központ alapító-igazgatója.  A múltban ezek a háttérforrások atom- és szénalapú erőművek voltak, viszont számos – sokszor hibás indokból – ezeket kivezették, és maradt a gáz. Ami már most látható következmény az az, hogy ez rendkívül drága megoldás.

A legtöbben azt magyarázzák nekünk, hogy a nap és szélenergia olcsóbb, mint a fosszilis források. Viszont ez csak akkor igaz, amikor fúj a szél és süt a nap, de, amikor nem, akkor végtelenül drága. Arra a felismerésre kell jutnunk, hogy a klímaváltozás elleni fenntartható megoldások nélkül sehova nem jutunk.

Kép forrása

Okosabb megoldásokra van szükségünk

Ez a helyzet arra mutatott rá világosan, hogy Európa, a rengeteg ígérgetés ellenére energiaellátásának kevesebb, mint 4 százalékát állítja elő szél- és nap alapú forrásokból. A megújuló energiatermelés alapja túlnyomóan fa, amit az Egyesült Államokból importálunk, amiből persze a nap 24 órájában termelhető energia, viszont elégetése komoly szén-dioxid-kibocsátással jár. A valóság tehát az, hogy okosabb megoldásokra van szükségünk a klímaváltozást illetően, a háború Ukrajnában – habár minden egyéb szempontból borzasztó – arra alkalmas, hogy reálisabban gondolkodjunk a klímaváltozásról.

A könyv jó része arról szól, hogy a klímaváltozás még nem jelenti a világ végét – talán ezért is az a címe, hogy Téves riasztás. Van az a felfogás, hogy „Úristen, a klímaváltozás eltörölheti az emberiséget a Föld színéről!”. Az Egyesült Államok elnöke folyamatosan arról beszél, hogy a létünket fenyegető válságról van szó, sokan mások azt állítják, hogy az emberi faj végéhez közeledik. A tudomány azt mondja, hogy a klímaváltozás valódi, az ember hozta létre és lényeges probléma, ugyanakkor egy azok közül a gondok közül, amelyekkel a világnak szembe kell néznie a 21. században.

Kép forrása

Csekély kezelés, meglehetősen drágán

– Ami a kérdését illeti, hogy mi a legjobb út előre: azt látjuk, hogy messze a legjobb a zöldenergetikai innovációba befektetni – nyilatkozta a szerző a Kossuth Rádióban. Hadd bontsam ki; ma azt képzeljük, hogy kezünkben a megoldás, a szél és napenergia, és egyszerűen ezekből az erőművekből kell többet felszerelnünk. A valóságban sajnos az derül ki, hogy így csak költségekbe verjük magunkat, mert az erőművek többségét nem, vagy csak ritkán használjuk, miközben változatlanul rá vagyunk utalva a biztonsági energiaforrásra, mondjuk gázra. Ráadásul ezek csak áramot szolgáltatnak, és az áram pusztán negyedét teszi ki a teljes energiaigénynek. Vagyis az egész problémának egy csekély szeletét kezeltük, meglehetősen drágán.

A gazdagabb országok, mint az európaiak és az Egyesült Államok megengedhetik magának, viszont a probléma jó része a világ többi részéből ered, Kínából, Indiából, Délkelet-Ázsia többi részéből, Afrikából, Latin-Amerikából.


<strong>V&eacute;lem&eacute;nyem

2022, május 3 - 23:30
Véleményem szerint egy jó könyvajánló kettő féle értékkel bírhat: lehet aktuális, vagy lehet stílszerű. Jelen helyzetben az utóbbiról lesz szó, ugyanis bár éppen most jelent meg az egyik, ha nem a legolvasottabb orosz kortárs író, Dmitry Glukhovsky legújabb regénye, mi most mégsem ezt ajánljuk a kedves olvasó figyelmébe. Nem, ez a cikk az író egy majdnem tíz évvel ezelőtt megjelent novellagyűjteményét állítja reflektorfénybe, mégpedig nem véletlenül.

Kép forrása

Azoknak, akik az olvasásba menekülnének

Furcsa belegondolni, de sokan joggal mondhatnák, hogy bár 2022 is „csak” a koronavírus járványról szólna, mint az előző kettő. De nem. Az idei év „emelte a tétet”, ugyanis szinte mindenki nagy megdöbbenésére Oroszország megtámadta Ukrajnát, erről szól most minden. Háború dúl egy határral arrébb, sokan tehetetlen frusztrációval, vagy mély együttérzéssel próbálják tovább élni az életüket. Hogy ki mit gondol a háború jogosságáról, annak felelőseiről, azt mindenki döntse el maga, mi most mindössze egy nagyszerű művet ajánlanánk azok figyelmébe, akik az irodalommal kívánják kifejezni ellenérzéseiket a nagy medve iránt. Pont, mint a fentebb említett Glukhovsky, aki bár orosz származású, mégis elítéli mind a háborút, mind a hazai politikai környezet sajátosságait. Hogy igaza van-e mindenben azt nem tudjuk, azt azonban igen, hogy szerencsére nem rest ellenérzéseit szellemi tőkéjével átitatni, és fantasztikus köntösben a nagyközönség elé tárni. Így tette ezt 2013-ban is, amikor is megírta az Orosz népellenes mesék címet viselő novelláskötetét, amit még ennyi év után is jó szívvel tudunk ajánlani mindenki figyelmébe. 

Kép forrása

Új környezet, régi problémák


Glukhovsky népszerűségét a Metro trilógiának köszönheti, amely bár története szerint egy posztapokaliptikus fiktív jövőben játszódik, valójában nagyon könnyű párhuzamokat találni a jelen kor sajátosságaival és felmerülő problémáival. Más a környezet, más a világ, a problémák gyökerei azonban ugyanazok. Glukhovsky nagy erénye ugyanis, hogy remekül képes „mesés” hangvételű, fiktív köntösbe öltöztetni releváns és nagyon súlyos problémákat. Emellett a szerző az orosz politikai élettel szembeni kritikus látásmódja közismert. E kettő szerelemgyerekeként pedig megszületett a szóban forgó novelláskötet, az Orosz népellenes mesék, amely már címében is szatirikusan provokatív, miközben mégis valamelyest távolságtartó, jelezve, hogy itt az éles társadalomkritika mellett a szórakozás, az esztétika és a fantázia világa is helyet kap. Utóbbi pedig rendkívül fontos eleme a műnek, ugyanis amellett, hogy a világ, amelyben a történetek játszódnak, rendkívül autentikusan orosznak tetszik, a novellákban feldolgozott gondolatok és kritikák nemcsak, hogy globálisan is nyugodtan értelmezhetők, de a különböző ábrázolások, személyek, valamint a felépített izgalmas környezet szinte mindenki által könnyen élvezhetők. 

Kép forrása

Van itt minden

A tartalmát tekintve pedig a mű rendkívül színes. Nyugati szelet felfogó, abból pénzt csináló óriási léggömbök, űrlények a TV-ben és a parlamentben, rejtélyes fehér telefon az asztalon - amelynek minden nap áldozatot kell bemutatni -, túlvilági paktumok, a vodka alján leülepedő mesterséges józanság, valamint ami mindezeknél is furcsább: az orosz vidéki élet.

Ezek mind, és mindennél még sokkal több várja az olvasót összesen tizenhat novellába öntve. Minden novella más-más szegletét mutatja be a Glukhovsky által elferdített orosz valóságnak, amelyek egymástól alapvetően különállóak és külön-külön is tökéletesen élvezhetőek, ugyanakkor sorban olvasva őket, egy-egy áthallás, egy-egy ismétlődő személy rendkívül sokat dob és színesít az élményen. Az Orosz népellenes meséket egyébként 2019-ben újra kiadták, az új (jóval visszafogottabb) borítón kívül pedig nyolc új elbeszélés is gazdagítja a tartalmát. Ezt a novelláskötetet ajánljuk most tehát azoknak, akik az irodalomba menekülve kívánják megélni esetleges háborúval szembeni ellenérzéseiket, de azoknak is, akik szimplán nyitottak egy nagyon kreatívan és szemléletesen bemutatott „fiktív” problémakör ábrázolására, szeretik a fantasztikumot tartalmazó disztópiákat, valamint a kiváló minőségű kortárs novellákat, amelyek egy képzeletbeli orosz világban játszódnak, amely világ azonban, legyünk őszinték, határokon túl is mutat hasonlóságokat jelen társadalmunkkal. 



Névnap

2022, május 28 - 06:44, Emil,Csanád

Jelenlévő felhasználók

Jelenleg 0 felhasználó van a webhelyen

by Dr. Radut.