Ugrás a navigációra

Hírolvasó

Szűnnek félelmeink

reformatus.hu Hír - 2021, szeptember 12 - 18:15

(7) „…pedig nincsen más…” (Galata 1,6–9)

Az Ige mellett - 2021, szeptember 12 - 04:00

Nincs más! (7)

Nincs más öröm az ember számára, csakis az, amit a feltámadott Jézus Krisztus szeretete adhat, akiben az Isten megtartó, szabadító szeretete ölelt magához bennünket. Nincs más vigasz, az ember számára, csakis az, hogy az Isten velünk van, minden napon, a világ végezetéig, azaz az örökkévalóságig. Nincs más erőforrás, csakis az, amit az élő Isten ereje adhat. Nincs más út, igazság és élet, csak Krisztus. Nincs más megoldás az ember számára, csakis a krisztusi megváltás.

De könnyen megzavarhatnak bennünket, hogy elfelejtsük a fentieket (7). Megzavarhat bennünket a fiatal, életerős és kicsattanóan egészséges lendület, később a siker, a hatalom, a vagyon. De a másik oldalon megzavarhat bennünket a csüggedés, amikor rádöbbenünk, hogy mindezek egyszerre csak elfogynak körülöttünk: a fiatalság évei eltűnnek, az egészségünk megroppan, a siker kudarccá lesz, a hatalom elmúlik, a vagyon megrendül. De leginkább megzavarhat bennünket az, hogy Isten hívő népe is olyan sokféle, egymást nehezen elfogadó. Most ugyanazt az evangéliumot hisszük és hirdetjük, a Krisztusét, vagy valami mást? Ha értelmes hittel belegondolunk, tényleg megzavarodhatunk abban a gyakran kizárólagos, másokat is kitagadó összevisszaságban, amivel terhelt a látható egyház.

Egy bizonyos: aki a saját értelemzése, kegyessége szerinti Jézust, az egyetlen, feltámadott Krisztus elé teszi, az önmagához pártolt, Krisztust elhagyta, és Pál kemény szavai joggal érik el őt! (8–9) Sokan pedig „egyesek” hatása alá kerülhetnek, akik ugyanígy elferdítik az evangéliumot, és valójában maguknak toboroznak embereket (7). Nyomorúságos, „átkozott” állapot: az Úr nélkül élni, pedig nincs más megoldás az ember számára, csakis Krisztus. Még nyomorúságosabb, ha az Urat emlegetve, valójában más evangéliumhoz és más Krisztushoz fordultunk. Hamar megtörténhet ez velünk; önhitten észre sem vesszük, és máris visszaéltünk az Úr kegyelmével (6). Áldott egyen az Úr, hogy nem enged bennünket végképp elpártolni kiválasztó kegyelme. 


Velünk az Isten – 2021. szeptember 11.

Napi Ige - 2021, szeptember 12 - 01:07

”Embernek fia, fogj egy éles kardot, és használd úgy, mint a borbély a borotvát! Vágd le a hajadat és a szakálladat!” (Ez 5,1)

Akik olvassák naponként a bibliaolvasó kalauz mindennapra kijelölt igéjét, azok azt tapasztalják, hogy folytatódnak az ostromlottak tapasztalatait illusztráló képek, a próféta utasítást kap, hogy vegyen egy éles kardot és használja borotvaként, hogy levágja a fejéről a hajat és szakállat. Mindez jelzi az ítéletet. Ez az Úr haragját vetíti elénk, aki megelégelte a sok szörnyűséget látni, amit a nép tesz. A borotválás, ha megnézzük a gyász szimbóluma volt lásd: Ézsaiás 15:2. Mindenesetre összefoglalva nagy a baj a nép a vesztébe rohan mondhatjuk a pusztulás felé tart. Mindezt aktualizálva az Úr Igéje ma nekünk is figyelmeztető jel, hogy változtatnunk kell, újra el kellene kezdeni az Urat keresni s hozzá imádkozni, hogy irgalmazzon. A pusztulás az ítélet azonban még egy lehetőséget rejt magában, mégpedig a megtérést. Ezt kell ma nekünk meglátunk vagy megtapasztalnunk. Olvassuk naponként az Igét töltekezzünk s keressük az Urat s kérjük, hogy legyen irgalmas hozzánk. Higgyük el az Úr meghallgat!

Kaszaniczki Csongor,

Erdőd

(4) „…önmagát adta bűneinkért, hogy kiszabadítson minket a jelenlegi gonosz világból…” (Galata 1,1–5)

Az Ige mellett - 2021, szeptember 11 - 04:00

Add önmagad! Ez egy félelmetes jelszó! Mire telik tőlünk, ha önmagunkat adjuk: indulat, önzés, önkiélés, a másik rovására; szinte határtalanul, mert addig terjeszkedünk, ameddig csak lehet. Mindenkit és mindent tönkreteszünk, ha mi vagyunk a nyeregben: a gonoszságunk rettenetes. Túlzok? Ez nem túlzás. A tapasztalatok igazolják mindezt; amit egyébként a Biblia is tanít az emberről. Annyi, de annyi emberrel beszélgetek, és bizony mindenki szenved ettől; ugyanakkor adott helyzetekben mégis, ugyanolyan könyörtelen tud lenni, mint amitől ő maga is szenved más szituációkban. Nagy nyomorúságban vagyunk, és ez az aspektus csak egy „szelete” a nyomorúságunknak. Persze, minden helyzet bonyolult – azaz nézőpont kérdése –, és éppen ez a bonyolultság is része a nyomorúságunknak.

Jézus Krisztus önmagát adta: érettünk! Ő az egyetlen, aki önmagát adva áldássá lesz, mert az Ő lényének lényege az isteni, megváltó szeretet. Ő az Isten Fia, aki eljött értünk, gyarló, nagy nyomorúságban sínylődő emberekért. Ő meghalt érettünk és feltámadott, hogy kiszabadítson minket a jelenvaló, gonosz világból. Ez a feltámadott Jézus Krisztus szólította meg Pál apostolt, és bennünket is. Ez a feltámadott Jézus Krisztus újjá formál, Isten szeretetével tölt el bennünket, és nem kiemel ebből a jelenvaló világból, hanem elküld ebbe a világa, hogy mi magunk is, az Ő követeiként, áldássá legyünk mások számára. Ő legyőzte a gonoszt, nem adhatjuk meg magunkat a gonosznak mi sem, akik már hitben járunk. Ehhez az ellenálláshoz Ő ad erőt nekünk, mert csakis az Ő erejével állhatunk meg. Isten szabadítása, a feltámadott Úrban, még ennél is sokkal többet jelent: örök életet, üdvösséget, amely átjárja ezt a földi életet, minden bonyolultsága ellenére.

Milyen az Isten szabadítása? Olyan, mint amikor egy szorosan összegubancolódott cipőfűzőt csak elvágni tudunk, hogy újat fűzzünk a helyére. Mi emberek nem tudjuk kibogozni azt, ami ebben a bonyolult világban összekuszálódott. Radikális, isteni beavatkozás kell, megváltás kell! Ez a megváltó szeretet, ez a megoldás a miénk; és általunk – az Úr kegyelméből – másoké is lehet!


Velünk az Isten – 2021. szeptember 10.

Napi Ige - 2021, szeptember 10 - 17:43

„… Embernek fia! íme én eltöröm a kenyérnek botját Jeruzsálemben, és eszik kenyerüket mértékkel és rettegéssel, és vizüket mértékkel és ájulással isszák. Azért, hogy kenyér és víz nélkül szűkölködjenek, és elborzadjanak mindnyájan, és megrothadjanak az ő vétkükben.” (Ez 4,16-17)

Ezékiel prófétának egy csomó jelképes tettet kell végrehajtani, téglára város meg országneveket ír azokat ostromolja, kiporciózza az ételt, csak egyik oldalán fekhet, meg ilyenek. Ha ma valaki ma ilyeneket csinálna minimum hülyének néznék.

Akkor sem volt ez másképp, nem volt normális dolog, hogy felnőtt ember makett várat épít s azt ostromolja, vagy számolja a kalóriákat, amit bevihet mert a hite ezt kívánja…

Most, hogy visszaolvastam a fenti sort rájött, hogy a mai ember ezeket csinálja. Hányan gyűjtenek „hobbiból” ólomkatonát, hányan játszanak számítógépes stratégiai játékokat ahol várakat ostromolnak, hányan élnek egészséges életet figyelve az elfogyasztott ételek mennyiségére, milyenségére…

A különbség csak annyi, hogy Ezékiel Isten miatt élt „furcsán”. Ja ne ez is érvényes ma, akit fontosnak tartasz, ami lényeg azt követed. Ha a fitnesz guru azt mondja, ha a tested a lényeg, ha ez neked örömet okoz… Ki az életedben „isten” mit kit istenítesz az a kérdés…

A mai világban sokan fogyókúráznak, míg mások éhen halnak, sokan játékból élnek, míg mások játszák az életet. Ma már nincs semmi ami meghökkentő, ami furcsa… vagy mégis?

Furcsa ha valaki „normális”, ha egyfeleségű, ha nem válik el, ha a férfi, férfi, ha a nő, nő. Ha valaki nem önmagát akarja megvalósítani, hanem másokért él, Istent ismer és tisztel.

A fenti ige valami nagy nyomoróságra akarja felhívni a nép figyelmét, azért a sok jelképes cselekedet. A hívő ember Isten szeretetéről kell beszéljen ma. Beszéljen az élete, a munkája, a családja. Kevesebb szóval és több tettel beszéljünk Isten szeretetéről mely Jézusban van. Ámen.

Jobb Domokos,

Ombod

Immánuel Otthon átadás

reformatus.hu Hír - 2021, szeptember 10 - 17:42

(20) „…az Úr pedig együtt munkálkodott velük…” (Márk 16,9–20)

Az Ige mellett - 2021, szeptember 10 - 04:00

A feltámadott Jézus először megjelent magdalai Máriának, akit korábban súlyos betegségből gyógyított meg. Ezután a feltámadott Jézus megjelent még két embernek, akik útközben vidékre mentek. Végül a feltámadott Úr megjelent a tizenegy tanítványnak is. Amíg a feltámadott Jézussal nem találkozunk, addig bár sokféle hitünk lehet, valójában hit nélkül élünk, addig életünkre a sírás és a kesergés jellemző, még akkor is, ha éppen csapongva élvezzük az életet (9–14). 

Jézus azért jelent meg Máriának, az emmausi tanítványoknak, a tizenegynek, hogy őket hitre segítse, és tanúvá tegye őket, mint akik hittel viszik az örömhírt mások felé. Jézus Krisztus él, ma is szól, ma is itt van, Igéje és Lelke által, ma is megjelenik nekünk, hogy hitre segítsen minket és szolgálatra küldjön, amelyben minden szavunk, egész életünk hitvallás; ott, ahol éppen vagyunk. A feltámadott Jézus, szerte a világon megjelenik sokaknak, így ma is, szerte a világon hirdetik az evangéliumot, a feltámadás örömhírét, amely egyetemes, minden embernek szól. Nem külön missziói programról van szó itt, mert a tanúnak eleve küldetése az örömhír továbbadása (15). 

A küldetés eredménye pedig az Úr ajándéka. A hit és a hitvallás, a hit és a keresztség, valamint az üdvösség az Úr cselekvése, nem a miénk; ezért mi csak hűséggel szolgálunk, és azzal a buzgó reménységgel, hogy senkinek az élete se valljon kárt. Szolgálatunk eredményét a mennybe ment Jézus garantálja, aki együtt munkálkodik velünk, és igehirdetésünket megerősíti látható jelekkel, csodákkal, új nyelvvel, amelyen a ma embere is érti az evangéliumot. Az Úr az, aki megóvja küldötteit minden nehéz, veszélyes helyzetben, a sokféle kígyók között is, a sokféle halálos méreggel átitatott világban (16–20).


Szólsz hozzám, Istenem

reformatus.hu Hír - 2021, szeptember 9 - 16:41

Oldalak

Feliratkozás Református Kollégium Nagykönyvtára hírolvasó csatornájára


Névnap

2021, szeptember 24 - 17:18, Gellért,Mercédesz

Jelenlévő felhasználók

Jelenleg 0 felhasználó van a webhelyen

by Dr. Radut.