Ugrás a navigációra

A hónap régi könyve

Oláh Róbert képe

2012. január

Nyomtatóbarát változatSend by emailPDF változat

Magyarország Leidenből nézve

 

A Nagykönyvtára egyik tizenkettedrét méretű (alig 120 x 60 mm) kis kötete a Respublica et status Regni Hungariae (A magyar királyság és állapota) címmel a leideni Elzevirek műhelyében jelent meg 1634-ben. A holland nyomdászcsalád működésének több mint kétszáz éve alatt igazi nagyvállalattá fejlődött. Jó üzleti érzékkel viszonylag olcsó, de tisztán olvasható (esetenként alig 2 mm magas) betűkkel nyomott, kis méretű könyvekkel látták el Európa szerte fenntartott ügynökségeiket. A mai „roman” típusú betűk alapja is az „elzevir” volt. Nyomtattak ókori klasszikusokat és akkor modernnek számító szerzőket (Descartes, Milton, Bacon, Galilei, Moliére) egyaránt. A "respublikák" 66 kötete az akkori világ tudományos igényű útikönyv-sorozatává nőtte ki magát, tudós írók foglalták össze egy-egy országról a legfontosabb tudnivalókat.

 

A könyvtár példányát fedő sárgult hártyakötést elől és hátul hüvelykujjnyi szalagos nyomott motívum díszíti. Egykori olvasója talán unalomból, talán bosszúságból tollpróbákat végzett a kötésen. Semmiképpen nem tulajdonítanánk a firkát az egykori tulajdonosnak, Lugossy Jószefnek, aki Kollégium egykori professzoraként volt ’48-as nemzetőr, majd tagjai közé választotta az Akadémia is. A könyvbarát Lugossy magángyűjteménye jóval meghaladta a tízezer kötetet.

 

A címlapon két kép fogja közre a cím szövegét: felül két angyalka tartja a címer fölé a Szent Koronát, alul az ország egyik akkori nevezetessége, egy lovas hajdú léptet.

 

Magyarország földrajzi leírása kerek ötven oldalt tesz ki. Különösen sokat írtak benne az Erdélyi Fejedelemségről és a szászokról, felsorolták a nagyobb városokat – Debrecent azonban hiába keressük közöttük. Az ismeretlen szerző a hazai vizek dicséretével folytatja, majd áttér a magyarok hun eredetének taglalására. A magyar történelem rövid összefoglalása az első keresztény aktussal kezdődik, Géza fejedelem megkeresztelkedésével. A kronológiai összefoglalót a királyok felsorolása szakítja meg időnként. Közjogi viszonyainkat tárgyalja ezután, megemlékezik a királyválasztási formáról, a hagyományokról, a hatalomról, az egyházak állapotáról, végül a politikai- és katonai állapotokról.

 

A könyv kétféle izgalmat tartogat: könyvészeti ritkaság és eredeti forrás arról, milyennek látták az európaiak Magyarországot, a „kereszténység védőbástyáját” a 17. század közepén.

 

 

Oldalak



Névnap

2020, április 7 - 20:38, Herman

Jelenlévő felhasználók

Jelenleg 0 felhasználó van a webhelyen

by Dr. Radut.